Felháborító, hogy Pallag már megint prejudikál - összegezhető az olajbizottság szocialista alelnökének álláspontja, miután Pallag László (FKGP) elnök kijelentette: beszédes volna, ha a szocialisták elhagynák a bizottságot.

Elég volt a Kosztolányi-féle bizottságot végigvinni, nem akarunk asszisztálni ahhoz, amit a bizottság elnöke csinál - reagált a bizottság szocialista tagja, Vastagh Pál (MSZP) Pallag László hétfői nyilatkozatára. Az olajos bizottság elnöke azt "valószínűsítette" a bizottság tudta nélkül, hogy a halasztott vámfizetési törvény 1995-ös parlamenti meghozatalára az alvilág 25 millió forintot áldozott képviselői lobbizásra, amire tanújuk van.

A valóság ezzel szemben az, hogy éppen a '95 januárjában életbe lépő vámtörvény csukta be a '92-től nyitott kiskaput. Az 1994 decemberében megszavazott jogszabály az engedély feltételeként előírta a legalább heti egyszeri rendszeres vámkezelést, a fizetési kötelezettségek tekintetében nem tűrt mulasztást, halasztást, és garanciaként a szakmai szövetség megbízhatósági igazolását is megkövetelte.

Korábban tevékenységi garancia nem szerepelt a kritériumok között, így például egy 1 millió forinttal létrehozott kft. elkezdhette a jövedéki termékek behozatalát úgy, hogy ugyanakkor korlátolt volt a felelőssége a sok százmillió forint értékű kőolajszármazékokkal kapcsolatban - mondta a Magyar Hírlapnak Bencze József, a VPOP tábornoka.

A halasztott vámfizetést egy 1992. július 7-ei, a Pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által meghozott együttes rendelet tette lehetővé. Ezt 1993. október 5-étől módosították - ettől kezdve csak telephellyel és székhellyel rendelkező cégek vehették igénybe a halasztott vámfizetést. Majd ezt eltörölték 1994 márciusában egy rendelettel úgy, hogy ismét jöhettek fiktív fantomcégek halasztott vámfizetést kérni.

Vastagh Pál, az olajos bizottság szocialista tagja a Magyar Hírlapnak kifejtette: elég volt a Kosztolányi-féle bizottságot végigvinni, nem akarnak asszisztálni ahhoz, amit a bizottság elnöke csinál. Pallag László bejelentésszerűen sejtet - mint tette azt a legutóbbi ülés után - olyasmiket, amikről nem volt szó a bizottságban. A bizottsági munka érdemét veszítené, ha csak arra szolgálna, hogy az ő nyilatkozatait hátterezze - jelentette ki a politikus, aki szerint csak akkor van értelme munkájuknak, ha felelősen, értelmesen és körültekintően sikerül áttekintést találniuk az elmúlt évtized olajügyeire.

Mint az a VPOP tavaly októberben, Orbán Viktor miniszterelnök megrendelésére elkészült jelentéséből kiderült: 902 esetben nyomoztak kőolajtermékekre elkövetett büntetőügyben, és ezekből mindössze 73 bírói döntés született. Ügyészi szakaszban 154 eset van - vádemelési javaslattal 56 ügyet adtak át. Jelenleg is folyamatban van 71 ügy. A nyomozást 379 esetben szüntették meg, vagyis az ügyek több mint 40 százalékánál. Ügyészi megrovás ebből mindössze 20 született.

A bizottság hétfői, zárt ülése után tartott tájékoztatón Juhász Ferenc alelnök a bizottság elégedetlenségének adott hangot a VPOP és a Belügyminisztérium által elkészített jelentésre, amelyet nem tartanak egyébnek, mint az 1992. január 1-jétől elkészített "leltár"-nak. Vagyis úgy vélik: érdemben nem tárja fel a történéseket.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2000. március 15.)