Orbán Viktor történelmi tévedései március 15-én<br/>

Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében az 1848-as forradalom és szabadságharc női résztvevőinek hősiességéről is megemlékezett, ám az általa említett "nők" közül ketten férfiak. Orbán a tévedést pénteken azzal magyarázta, hogy "ha férfiemberek hölgyekről beszélnek, azonnal túlzásokba esnek".

A Népszava információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök környezetében is igen kínos tévedésnek tartják, hogy a kormányfő március 15-i operaházi ünnepi beszédében a szabadságharc két férfi résztvevőjét is nőnek titulálta. A beszédben a fő hangsúlyt ugyanis a nők szerepére helyezte. A miniszterelnök nem tervezi, hogy emiatt bárkit felelősségre vonjanak a Miniszterelnöki Hivatalban.

Pénteken újságírók előtt azt mondta: még nem ellenőrizte, hogy valóban került-e pontatlanság a beszédbe. De ha így is van, akkor is neki kell minden szóért vállalnia a felelősséget, mivel igaz, hogy sok ötletet gyűjt össze, de a beszédeket ő önti végleges formába. "Azt, hogy a Józsa az Józsi-e, magam sem tudom, de utána fogok nézni. Ha igaz lenne, akkor is csak egy mentségem van: ha a férfiemberek hölgyekről beszélnek, azonnal túlzásokba esnek" - tette hozzá.

A beszédben a miniszterelnök a szabadságharc női résztvevői között említette Nyíri Józsát, aki "Metternich besúgóinak leálcázását követelte", és Oroszhegyi Józsát, akiről azt mondta: az Egyetemi Magyar Társulat és az Irodalmi Kör tagja, valamint két lap szerkesztője volt, és "a havasalföldi forradalommal való együttműködést szorgalmazta". Amint azonban a Magyar Hírlapban pénteken Szále László rámutatott, mindketten férfiak voltak. Oroszhegyi a forradalom előtt a Szabó József nevet viselte, Nyírit pedig eredetileg Kandel Józsefnek hívták. Kettejük közül Oroszhegyi Józsa az ismertebb, aki 1849 februárjában egy szabadcsapat élén felszabadította az osztrák megszállás alól Eger városát.

A tévedésben az játszhatott főszerepet, hogy a Józsa manapság női név. A múlt században azonban a József és a János becéző alakjaként használták. Az is megtéveszthette a beszéd íróit, hogy Oroszhegyi 1847-ben publikálta Nőnevelési Levelek című könyvét. Bár ebben a korban ilyen tárgyú könyveket is inkább férfiak írtak.

A mostanihoz hasonló történelmi bakit Orbán már tavaly március 15-én is vétett. Akkori operaházi beszédében ugyanannak a Széchenyinek tulajdonította a Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia alapítását. Míg a valóságban a múzeumot Széchényi Ferenc alapította, az Akadémiát fia, Széchenyi István.

Néhány héttel ezelőtt, amikor az Országgyűlésben kisiskolásokat kalauzolt, azt mondta, hogy 1912-ben a parlamenti ülésteremben rálőttek a miniszterelnökre, holott a célpont, Tisza István akkor nem miniszterelnök, hanem a képviselőház elnöke volt.

Balázsi György, Velancsics Béla

(Népszava)

Ajánló:

Józsákról és Józsikról.

Korábban:

(2000.03.17.)