ENSZ-jelentés a magyar nőkről<br/>

Bár a magyar jogszabályok biztosítják a nők egyenjogúságának feltételeit, a gyakorlatban ez sokszor csorbát szenved. A foglalkoztatás, a politikai szerepvállalás, vagy a családon belüli tehermegosztás területén a nők még mindig hátrányos helyzetben vannak - áll az ENSZ női diszkriminációellenes egyezmény szakértői bizottságának tett magyar jelentésben.

Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémák nem a jogszabályokban, hanem azok végrehajtásában, a gyakorlatban jelentkeznek - áll a nők hátrányos megkülönböztetésének kiküszöbölését célzó nemzetközi egyezmény (CEDAW) szakértői bizottságának írt 3-4. összevont magyarországi jelentésben.

Az alkotmány szerint a nők egyenlő jogokat élveznek a férfiakkal. Ennek ellenére a nők a hatalom, felelősség, anyagi-erkölcsi megbecsülés, előremenetel szempontjából a férfiaknál kedvezőtlenebb helyzetben vannak - állapítja meg a jelentés. A nők többsége a foglalkozási hierarchia alsóbb szintjein helyezkedik el, és alacsony a nők aránya a vezetők, kiváltképp a felső szintű vezetők között.

A szülőképes korú, az idősebb nők és a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában bizonyos fokú diszkrimináció figyelhető meg, ám a hatályos jogszabályok szerint az ilyen esetekben a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést.

A kormányzati munkában kevés nő vesz részt, ez leginkább a választás útján elnyerhető pozíciókra vonatkozik. Jelenleg a nők aránya a parlamentben 8,3 százalék. Az utóbbi években kevés, kifejezetten a nőkre vonatkozó szabály született. Ezen változások túlnyomó része is a szociális ellátórendszert érinti. Fontos módosítás azonban, hogy 1997 óta a házasságon belüli nemi erőszakot is bünteti a törvény.

A nők számára az erőszakos bűncselekmény sértettjévé válása szempontjából legveszélyesebb környezet a család, a legvalószínűbb elkövető pedig a házastárs, élettárs - állapítja meg a jelentés.

A CEDAW-jelentés kitér a házasságon belüli egyenlőség kérdésére is. Eszerint a családon belüli kötelezettségekből a nők a férfiak terheinek dupláját vállalják, sőt Kelet-Közép-Európában a nők hetente 15 órával többet töltenek házimunkával, mint nyugat-európai társaik. Legérzékenyebben a falusi nőket érintette a rendszerváltás: a mezőgazdaságban 1989 óta több mint 70 százalékkal csökkent a női foglalkoztatottak száma.

(Magyar Hirlap)