Alkotmánybíróság elé kerülhet a pártingatlanok ügye

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a pártingatlanok használatáról szóló törvény módosítását nem kétharmados többséggel akarják elfogadni az Országgyűlésben. A kormányszóvivő erre reagálva közölte, hogy elképzelhető: előzetes normakontrollt kérnek az ügyben a taláros testülettől. Szikinger István alkotmányjogász szerint azokat a törvényeket, amelyeket eredetileg kétharmados többséggel kellett elfogadni, módosítani is csak ugyanígy lehet.

A kormány nem kétharmados, hanem feles törvényként terjeszti be a pártok ingatlanhasználatára vonatkozó törvényjavaslatait az Országgyűlésnek. A kormányszóvivő azonban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy előzetes normakontrollt kérnek majd az Alkotmánybíróságtól arról, milyen többség szükséges az előterjesztések parlamenti elfogadásához. Borókai Gábor a szocialistáknak arra a bejelentésére reagált így, amely szerint az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, ha nem kétharmados többséggel akarják elfogadtatni a pártok ingatlanhasználatára vonatkozó törvényjavaslatot.

Csiha Judit, a parlament alkotmányügyi bizottságának szocialista tagja azzal indokolta ezt, hogy az alkotmány szerint a pártok működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogszabályokat csak a képviselők kétharmada fogadhat el. A szocialista politikus azt tartaná tisztességes megoldásnak, ha az állam átadná az önkormányzatoknak a pártok által ingyenesen használt összes állami ingatlant, és az önkormányzatokra vonatkozó törvényben szabályoznák, hogy azok miként oszthatják el az épületeket a pártok között. Csiha az alkotmányon kívül az Alkotmánybíróság 1992-es határozatára is hivatkozott, amely kimondja: a működési feltételek biztosítása a tulajdoni jog mellett minden vagyoni értékű jog biztosítására kiterjed, márpedig az ingyenes használati jog vagyoni értékű jog.

"Az alkotmány rendelkezései egyértelműek: csak kétharmaddal lehet elfogadni a pártok ingatlanhasználatára vonatkozó törvényjavaslatokat" - nyilatkozta a Népszavának Szikinger István alkotmányjogász. Az Alkotmánybíróság ebben a témában ugyancsak egyértelműen fogalmazott: a kétharmados döntéssel megalkotott törvényeket csak kétharmados döntéssel lehet módosítani. Tehát a feles döntés alkotmányellenes - jelentette ki Szikinger István.

(Népszava)