Az ügyész szerint Tocsik közreműködése nélkül ugyanennyi eredményt ért volna el az ÁPV Rt.

A Legfőbb Ügyészség képviselője szerint Tocsik Márta jogásznő voltaképpen semmilyen munkát nem végzett a 804 milliós sikerdíjáért cserébe. A tárgyaláson az önkormányzatokat képviselő Vektor Rt. ugyanis olyan összegről mondott le a Tocsikkal való alkudozás során, ami meg sem illette az önkormányzatokat.

A Tocsik-ügy másodfokú tárgyalásának második napján, szerdán a perbeszédekre került sor.

1999. február 8-án első fokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének és az okirathamisítás vétségének vádja alól Tocsik Márta jogásznőt és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogászát, továbbá az rt. hanyag kezeléssel vádolt négy egykori vezetőjét: Szokai Imre elnököt, Bessenyei Zoltán és Spanyol József igazgatósági tagokat, illetőleg Lascsik Attila vezérigazgatót. Ugyanakkor a bíróság befolyással való üzérkedés miatt bűnösnek mondta ki Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, a párt egykori pénztárnokát, valamint Budai György szabaddemokratákkal kapcsolatban álló üzletembert. Őket tíz, illetve hat havi letöltendő fogházbüntetésre, ötmillió forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől való eltiltásra, míg Vitos Zoltán vállalkozót 500 ezer forint pénzbüntetésre és hat hónap felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

Boldvai László a tárgyalás elején közölte: igazolni tudja, hogy 1996 február 2-án Tocsik állításával ellentétben nem beszéltek telefonon, ugyanis ő Németországban tartózkodott. Bizonyítékként bemutatta útlevelét, repülőjegyét, németországi programfüzetét, az utaslistát és a biztosítási papírjait. Ha pedig valóban nem beszéltek, akkor szerinte Tocsik valótlanságot állított róla, így megkérdőjeleződik, hogy a jogásznő vallomása alapján el lehet-e őt ítélni. Tocsik azzal vádolta Boldvai Lászlót, hogy az MSZP-es politikus felszólította telefonon őt, hogy az ÁPV Rt-től kapott sikerdíjának egy részét utalja egy cég számlájára.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletének hatályon kívül helyezését, és új eljárás lefolytatását kérte.
Az ügyész szerint az elsőfokú bírói ítéletben nem állapították meg helyesen a tényállást. Szerinte az akkor felmentett Tocsik és társai voltaképpen 804 millió forintos kárt okoztak az ÁPV Rt-nek, mivel Tocsik nem végzett semmilyen munkát, viszont fiktív számlákat állított ki.
Tocsik ugyanis olyan pénzről alkudozott, ami voltaképpen meg sem illette az önkormányzatokat. Így az ÁPV Rt. a jogásznő segítsége nélkül, automatikus kifizetés esetén ugyanilyan eredményt ért volna el.
A bíróság nem értékelte az ellentmondásos tanúvallomásokat és bizonyítékokat sem, és nem indokolta meg az ügyész szerint kellőképpen a felmentő ítéletet. "A Fővárosi Bíróság nem adta magyarázatát annak, hogy miért vetette el minden esetben a felmentett vádlottakra nézve terhelő nyomozati vallomásokat és miért fogadta el helyettük a kedvezőbb tárgyalási vallomásokat" - mondta.

Az ügyész a három befolyással üzérkedés miatt elmarasztalt vádlott, Boldvai László országgyűlési képviselő, a szocialista párt egykori pénztárnoka, Vitos Zoltán vállalkozó és Budai György SZDSZ-hez közelálló üzletember esetében is az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új bizonyítási eljárás lefolytatását indítványozta.

Az elsőfokú ítélettel felmentett hat vádlott - Tocsik, Liszkai, Szokai, Bessenyei, Spanyol és Lascsik - ügyvédjei az elsőfokú döntés helybenhagyását kérték védőbeszédeikben.

Tocsik Márta védője, Jován László azzal érvelt, hogy Tocsik már a szerződés megkötése előtt előtárgyalásokat folytatott, amikor még nem volt biztos, hogy egyáltalán őt bízzák meg az üggyel. Később pedig nem fix összeget kért, hanem a munkája eredményeképpen keletkezett haszon 10 százalékát. Az ügyvéd szerint így semmiképp sem állja meg a helyét, hogy Tocsik nem végzett semmilyen munkát.

Liszkai ügyvédje szerint az elsőfokú bíróság alapos, korrekt munkát végzett, amikor azt állapította meg, hogy védence senkit nem vezetett félre Tocsik személyével és tevékenységével kapcsolatban.

Szokai, Bessenyei, Spanyol és Lascsik védője egyöntetűen azzal érvelt, hogy a vádlottaknak nem volt alapjuk kételkedni Liszkai szavában. Ugyanakkor az igazgatótanács tagjainak nem kell utánanézniük adatoknak, csupán annyi a feladatuk, hogy a szakemberek által benyújtott tervekről döntsenek. Így az ügyvédek szerint nem áll fenn a körültekintés elmulasztásának vádja.

Vitos Zoltán vállalkozó - az ő cégének a számlájára utalta Tocsik a sikerdíja egy részét - ügyvédje azt kifogásolta, hogy arról a kihallgatásról, amikor Tocsik nyolc órán át vallott, és Vitosra számos terhelő kijelentést tett, csupán néhány oldalas jegyzőkönyv készült. Hozzátette: ha a bíróság elfogadja, hogy Boldvai nem beszélt Tocsikkal telefonon, akkor az sem igaz, hogy Vitos közvetített aznap Tocsik és Boldvai között.

Boldvai ügyvédje felhívta a bíróság figyelmét védence bizonyítékaira. Kifogásolta azt is, hogy a rendőrség előbb kérte be védence telefonjának híváslistáját, mint ahogy a képviselőtől elvették mentelmi jogát. Az ügyvéd szerint erre nem lett volna joga a rendőrségnek. Hozzátette: a rendőrség nem volt elég alapos, amikor csak Boldvai Pannonos telefonját ellenőrizték, azon ugyanis valóban szerepelt egy hívás Tocsikkal. Azonban Boldvai Magyarországon hagyta ezt a mobiltelefonját, és a Westeles telefonját vitte ki Németországba, amit viszont nem ellenőrzött senki. A Westeles telefonon viszont szerepelt németországi szám, tehát védence valóban nem volt Magyarországon - tette hozzá.

Budai György ügyvédje maratoni védőbeszédében szintén arra hivatkozott, hogy Tocsik akkor tett védencére terhelő vallomást, amikor gyógyszerek hatása alatt állt.

A tárgyalás április 5-én szerdán folytatódik, akkor a vádlottak is szót kapnak.

Kapcsándi Dóra

Korábban:

(2000. március 28.)