Költségvetésből tartósított kisgazdahű konzervgyárak<br/>

A kormány kedden döntött arról, hogy a konzervgyárak az év végéig átütemezhetik 17 milliárd forintra tehető hiteleiket. Ez immár a sokadik állami segítség az ágazatnak, a megtérülésre kevés az esély. A támogatásoknak politikai okai is vannak. Nagy összegű költségvetési segítséghez jutott az FKGP szabolcsi elnöke és a hét végi választás kormánypárti képviselőjelöltje is.

A kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy a magyar konzervipar az év végéig haladékot kap hitelei visszafizetéséhez. A beavatkozásra azért volt szükség, mert az orosz piac még mindig nem tért magához a két évvel ezelőtti válságból, így az ágazatban dolgozó, elsősorban az orosz piacra szállító vállalkozásoknak esélyük sincs arra, hogy hiteleiket visszafizethessék.

Maguk az érintettek azonban úgy látják, hogy tartozásaik átütemezése önmagában nem oldja meg a gondjaikat. A piacokon ugyanis körülbelül 25 százalékkal csökkentek az árak az elmúlt időszakban, így pénzügyi helyzetük a múlt évi állami beavatkozás ellenére sem javult.

A helyzet megnyugtató rendezéséhez középtávú ágazati reorganizációs programra lenne szükség, amelynek keretében a megfelelő üzleti tervet készítő konzervgyárak államilag támogatott hiteleket vehetnének fel. Az ötletet a konzervgyárak is támogatják, ám félnek attól, hogy a pénz elosztásánál elsősorban politikai és nem szakmai szempontok játszanak majd szerepet a kisgazda vezetésű agrártárcánál.

Erre egyébként az elmúlt évben végrehajtott állami akcióknál egyszer már felmerült a gyanú. A Népszava megbízható forrásokból úgy értesült, hogy tavaly nyáron a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai megfontolásból osztott szét összesen 2,33 milliárd forint értékű állami garanciát a hazai konzervipari kapacitásoknak legfeljebb 10 százalékát adó tíz kis nyírségi konzervipari vállalkozás között.

A Népszava információi szerint a 300 millió forintos állami kezességhez jutott nyírlugos-cserhágói Cserfood Kft. kisebbségi tulajdonosa Balogh Gyula országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. Egy másik támogatott, a 280 millió forint állami garanciához jutott túrricsei VÉPISZ Szövetkezet ügyvezető elnöke pedig Lengyel János, a hét végi időközi parlamenti választáson a Fidesz-FKGP közös jelöltjeként induló országgyűlési képviselőjelölt. Állami garanciát vehetett igénybe az Uránia 96 Kft. is, amelyet a hírek szerint akkoriban szintén Balogh Gyula környezete irányított. Mindezek alapján nem lehet véletlen, hogy a kormánypárti jelölt a kampányában ingyen konzervcsomagot osztogatott a választóknak.

Az ügyben érintett konzervgyárak, például a Cserfood Rt. és az Uránia 96 Kft. illetékesei mindenesetre tagadják, hogy politikai jellegű segítségről lett volna szó. Szerintük az FVM azért segített soron kívül, mert a nyírségi konzervgyárak speciálisan az orosz piacra szánt termékeket állítottak elő, így a válság őket érintette leginkább. A híreszteléseket cáfolja Balogh Gyula. Szerinte a nyírségi konzervgyárak azért kaptak először a támogatásból, mert először ők kértek segítséget. A kisgazda országgyűlési képviselő szerint lehetetlen lett volna politikai szempontok szerint segíteni, mert a források felhasználásáról nem egy személyben az agrárminiszter, hanem a kormány határozott.

Az agrártárca döntése ennek ellenére nagy vihart kavart az ágazatban, hiszen az orosz piacok bezárulása csaknem minden hazai konzervgyárat érzékenyen érintett. A "morgolódás" csak szeptember elején csitult, amikor az ágazati szövetség közbenjárásának köszönhetően az FVM más vállalkozások számára is lehetővé tette, hogy államilag garantált hitelt vehessenek fel. Igaz, ebből a támogatásból is részesültek a nyírségi
gyárak. A Cserfood Rt., az Uránia 96 Kft. és a VÉPISZ Szövetkezet például egyaránt újabb 200-200 millió forintos államilag garantált hitelt vehetett fel készletei finanszírozására.

Gyanítható azonban, hogy most sem a konzervipar megmentése lebegett az FVM döntéshozóinak szeme előtt, amikor sietve kidolgozták és a kormány elé terjesztették a hitelek prolongálásáról szóló rendeletet. Sokkal inkább arról van szó, hogy a kisgazda-szocialista párharccá alakult időközi választásokon kínos lett volna a kisebbik kormánypárt számára, ha egy csődbe jutott vállalkozót támogatna országgyűlési képviselőjelöltként. Kétségtelen azonban, hogy a politikai okokból siettetett, a hitelek prolongációját lehetővé tevő kormánydöntés jól jött annak a körülbelül 50 konzervgyárnak, amelyek a közeljövőben lejáró nagyjából 17 milliárd forint összegű tartozásaikat képtelenek lettek volna törleszteni.

Az FVM beavatkozása azonban összességében nem sokat segített az ágazaton. A vállalkozások túlnyomó többsége ugyanis nem tudja törleszteni mostanában lejáró hiteleit. Sőt a Nyírségben van két olyan konzervgyár is, amely még a kedvezményes hitelek futamidejének lejártáig sem húzta ki. A mátészalkai Vega-Food Kft. tavaly 250 millió forintos állami garanciát kapott és - mint azt Veze András felszámolótól megtudtuk - 1999. augusztus 5. óta felszámolás alatt áll. Tartozását az államnak kellene visszafizetnie.

Hasonló helyzetben van a Baktalórántházán működő Uránia 96 Kft. konzervgyára is, amely összesen 450 millió forintos segítséget kapott az elmúlt év nyarán. Kormány Béla, az Uránia 96 Kft. egykori ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a cég végelszámolása március elején elkezdődött, mert az orosz piacon várt fellendülés elmaradt. Ennek ellenére Kormány Béla nem tartja kidobott pénznek a felvett készletfinanszírozási hitelt, hiszen a cég számára lehetőséget adott az orosz válság túlélésére.

Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a talpon maradt üzemek sem. A nyírlugosi Cserfood Rt. - a már említett Balogh Gyula érdekeltsége - 1999 júniusában és szeptemberében összesen 500 millió forint állami kezességvállalást vehetett igénybe hitelei felvételéhez.

Az állami segítséggel azonban csak levegőhöz jutott a cég. Berettyán József gazdasági igazgató szerint az orosz piac helyzete 1998 augusztusa óta semmit nem javult, így az akkor felvett hiteleket most prolongálni kellene. A gondokat azonban Berettyán József szerint az átütemezés sem szünteti meg.

A hazai konzervgyárak és más, az orosz válságban érintett, élelmiszer-ipari cégek helyzete csak akkor stabilizálódhat, ha állami segítséggel átfogó reorganizációs programot dolgoznának ki az ágazat számára. Az érveléssel egyetért Temesfői István, a Globus Rt. elnöke is. Szerinte a hitelek prolongálása csak abban segít, hogy a konzervgyárak megköthessék idei termeltetési szerződéseiket a
gazdákkal. A megnyugtató megoldáshoz azonban a Globus elnöke szerint a középtávra szóló reorganizációs programon kívül ki kellene bővíteni a kedvezményes uniós kvótákat, a konzervekre adott közvetlen exporttámogatást pedig más szubvenciós formákkal kell kiváltani.

Abban mindenki egyetért, ha a kormány az idén nem hoz döntést a konzervipar reorganizációjáról, a mostani beavatkozás csak tovább mélyíti a válságot. Az ágazat túlságosan nagy gyártókapacitásainak mérséklésére ebben az esetben lassul, ráadásul az év végén, amikor amúgy is a legkisebbek a konzervipar bevételei, semmivel nincs több esély a hitelek törlesztésére.

Nem remélhető ugyanis, hogy a következő háromnegyed évben az orosz piac magához tér. A hitelező bankoknak tehát valószínűleg be kell majd váltaniuk az állami kezességet, ami egyenlő azzal, hogy a konzervipart válságágazattá minősítik. Félő, hogy a pénzintézetek döntése miatt az amúgy is tőkehiánnyal küszködő magyar konzervgyártók a jövőben még nehezebben jutnak hitelhez, így munkájukat esetileg tudják csak finanszírozni. Magyarán: annyi konzervet gyártanak, amennyire biztosan van fizető vevő. Ez a helyzet az ágazat leépüléséhez vezethet, melynek legnagyobb károsultjai az alapanyag-termelők lennének.

A Magyarországi Konzervgyártók Szövetsége ennek elkerülése érdekében jelenleg az államilag támogatott konszolidációs program részletein dolgozik. Galambos József, a szövetség titkára a készülő terv részleteiről csak annyit árult el, hogy azok a konzervipari cégek, amelyek növelik hatékonyságukat és termelésüket, alapanyagigényüket pedig szerződések segítségével fedezik, közepes lejáratú, államilag támogatott hitelt vehetnek fel, aminek törlesztését egy év múlva kell elkezdeniük. Azt, hogy a programban milyen cégek vehetnek részt, a tervek szerint a kormány és a konzervipari szövetség együtt döntené el. A konzervipar konszolidációjához a számítások szerint 10 milliárd forint állami garanciára és 5-6 milliárd forint kamattámogatásra lenne szükség.

A fehérgyarmati térségben nyílt titok, hogy Balogh Gyula, a kisgazdapárt Szabolcs megyei elnöke gazdasági társaságokon keresztül érdekeltséggel bír a megye délkeleti részén sugárzó Szamos Televízióban. A fehérgyarmati központtal működő tévétársaságnak az önkormányzati választásokat követően éppen a néhai megyei közgyűlési elnökkel, az MDF-es Zilahi Józseffel gyűlt meg a baja. A televízió ugyanis egy hosszas Balogh-interjút
követően nem volt hajlandó ismertetni Zilahi álláspontját.

A Balogh Gyulával készített anyag miatt a bíróság helyreigazításra kötelezte a tévét, a pártatlanság megsértése miatt az ORTT is elmarasztalta a helyi csatornát, ráadásul a MÚOSZ is etikai vizsgálatot folytatott a szerkesztő ellen. A történet nemrégiben újabb fordulatot vett. A Balogh sógora által vezetett tévé kampányprogramjai miatt a finiséhez közeledő időközi választás képviselőjelöltjei is kifogást emeltek. A Zilahi halála miatt megüresedett országgyűlési mandátumért folyó küzdelemben - amelyben Lengyel János képviseli a kisgazda színeket - több képviselő is bírálta a Szamos Televízió vezetését, mert a kampányműsorokban a kisgazda álláspont bemutatása került túlsúlyba.

(Népszava)