Az adatvédelmi biztos szerint 1999 a titkok éve volt<br/>

Majtényi László adatvédelmi biztos értékelése szerint a Magyar Köztársaságban 1999 a titkok éve volt. Az ombudsman szerint a múlt év legnagyobb közfigyelmet kapott adatvédelmi ügyei közül csak néhány tart pozitív végkifejlet felé. A biztos ugyanakkor úgy véli: az újságírást a balesetek áldozatainak, illetve a bűncselekmények sértettjei és gyanúsítottjai jogainak semmibevétele jellemzi.

Majtényi László szerint a tavalyi évet a titok jellemezte. A napvilágra került ügyek közül is csak kevés végződhet eredménnyel. Ezek közé sorolta a koncessziós szerződések nyilvánosságának ügyét, amellyel kapcsolatban a parlament már tárgyalja a törvénymódosítást az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése alapján.

Az adatvédelmi biztos az államtitoktörvénnyel kapcsolatos vizsgálatát a félsiker határán egyensúlyozónak nevezte, és kármentő jellegűnek tartja. Majtényi László álláspontja szerint az államtitoktörvény így végül egészében a jogállami keretek között maradt, bár - mint hozzátette - nem értett vele egyet.

A kormányülések dokumentálásával kapcsolatos ajánlását teljes mértékben sikertelennek tartja.

Majtényi László jelezte: a postabankos VIP-listák titkosságának problémáját illetően még nem lehet tudni, hogy sikerrel vagy sikertelenül élt-e törvénykezdeményezéssel. Érdekességként említette, hogy a két országos gyanúsítotti nyilvántartás (az ügyészségi és a rendőrségi) együttes léte véleménye szerint alkotmányos visszásságot okoz, noha külön-külön jogszerű volt a létrehozásuk.

Kérdésre válaszolva Majtényi László közölte: mélyen fájlalja a legfőbb ügyész lemondását. Azt azonban nem kívánta kommentálni, hogy Györgyi Kálmán személyes döntését nem indokolta, hiszen a törvény ezt lehetővé teszi számára, és nem ért senkit jogsérelem az ügyben.

Majtényi László utalt arra, hogy noha végig bírálta a szervezett bűnözés elleni fellépéssel kapcsolatos törvénycsomagot és az APEH-nyomozókról szóló jogszabályt, mégis hajlékony álláspontot képviselt ezekben az ügyekben. ''Nem vontam soha kétségbe, hogy van olyan helyzet, amikor hozzá kell nyúlni a szabadságjogokhoz'' - tette hozzá.

Majtényi László álláspontja szerint a magyar sajtóban a rendszerváltás előtti lefojtottságot követően a szabadság olyan értelmezése nyert teret, amit a jóérzés, az erkölcs, a jog határain való túllépésnek kell minősíteni. Szavai szerint az újságírást a balesetek áldozatainak, illetve a bűncselekmények sértettjei és gyanúsítottjai jogainak semmibevétele jellemzi.

Hozzátette: élesen kettéválasztható a sajtó azokra, akiknek semmi sem szent, illetve azokra, akik a profitmaximalizáció érdekével szemben is hajlandóak - talán belső meggyőződésből -
tiszteletben tartani az emberi méltóságot.

''A sajtóban nem hírverseny, hanem vérverseny folyik, azaz hogy ki tudja nagyobb vértócsába mártani a kameráját'' - közölte Majtényi László.

Véleménye szerint az újságírás szigorúbb szabályai mellett a tehetség győzne, és magasabb szakmai színvonalat lehetne elérni a személyiségi jogok megsértése nélkül is.

Majtényi László tájékoztatott arról is, hogy az Európai Unió adatvédelmi kérdésekkel foglalkozó albizottságának megállapítása szerint a tagállamokon kívül Svájc és Magyarország az a két ország, amelyben a személyes adatok védelmének biztosítása eléri az uniós színvonalat.

(MTI)

Ajánló:

A Postabank-ügy politikai háttere az ÉS 1999.június 18-i cikke.

Korábban:

(1999.06.17.)