A parlamenti pártok újabb vitája, ezúttal a kitüntetési rend megváltoztatása miatt

Központosítási törekvés: az ellenzék és az MDF is így minősítette a kormánynak azt a döntését, amely szerint jelentősen leszűkül a Széchenyi- és Kossuth-díj odaítéléséről döntő személyek köre. A közelmúltban elfogadott határozat szerint megszűnik az a tizenkét, neves művészekből, tudósokból álló albizottság, amelyek javaslatai alapján a kormányfő vezette "főbizottság" kiválasztotta a díjazottakat. A döntési mechanizmus átalakítását a pártok eltérően értelmezik, a kormányoldal szerint időszerű változtatásról, a rendszer leegyszerűsítéséről van szó.

Tizenkét albizottság kiiktatásával a jövőben egyetlen testület dönt a Kossuth- és a Széchenyi-díjak odaítéléséről. A "főbizottság" elnöke továbbra is a kormányfő lesz, tagjai között szakmai vezetők, illetve korábbi díjazottak is helyet kapnak. A közelmúltban elfogadott kormánydöntés szerint a neves alkotókból - művészekből, tudósokból - álló albizottságok megszűnnek (így megszűnik többek között Kállai Ferenc és Petrovics Emil megbízatása is). A kormánydöntés előtt egyébként több albizottsági elnök lemondott tisztségéről: tavaly Szakonyi Károly Kossuth-díjas író távozott az irodalmi albizottság éléről (elődje, Ilia Mihály 1998-ban mondott le), Molnár Tamás filozófus pedig a társadalomtudományi albizottság elnöki posztjáról távozott.

Jelenleg a "főbizottságnak" tagja többek között Glatz Ferenc, az MTA elnöke, Rockenbauer Zoltán kulturális és Stumpf István kancelláriaminiszter, valamint Gyurkovics Tibor író, Ferge Zsuzsa szociológus és Szabó István filmrendező. A Népszava úgy tudja, a tagokat nem váltják le, csak kibővítik a testületet.

A döntési mechanizmus átalakítását a pártok eltérően értelmezik: a kormányoldal leegyszerűsítésről, szükséges változtatásról, az ellenzék - plusz az MDF - pedig központosításról, átpolitizálásról beszél. "A rendszer átalakítása nem központosítás, csak leegyszerűsítés. A lényeg, hogy a jövőben egyértelműbb lesz a felelősség: a szakma javasol, a miniszterelnök dönt a díjazottakról"- mondta lapunknak Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke. Hozzátette, véleménye szerint a díjkiosztásoknál mindig is voltak és lesznek is viták, hiszen ilyen kérdésekben rendszerint a szakma is megosztott. Sasvári hangsúlyozta ugyanakkor: meggyőződése, hogy a Széchenyi- és Kossuth-díjat ezentúl is az arra méltó alkotók kapják.

"Időnként nem árt a frissítés, az átalakítás: ha nem változna a díjbizottságok összetétele, előbb-utóbb felmerülne a gyanú, hogy egyoldalú, elfogult döntések születnek" - nyilatkozta lapunknak Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese. Hozzátette ugyanakkor, az átalakítások rendszerint együtt járnak vélt vagy valós félelmekkel, ezúttal azonban ezek alaptalanok. És ha a kormány változtatni kíván a "személyhez kötött díjazások" évszázados hagyományán, az talán nem is olyan nagy baj, tette hozzá Turi-Kovács.

Csapody Miklós, az MDF frakcióvezető-helyettese szerint a kormányzat részéről nem lenne bölcs lépés, ha a döntési folyamatból kiemelne egy lépcsőfokot. Az albizottságok megszüntetésével lerövidülhet ugyan a díjak odaítélésének bürokratikus része, de a központi döntések számos politikai felhangú kritikát szülhetnek. Csapody szerint a díjak csak abban az esetben jelentenek hiteles elismerést, ha a szakma képviselőinek kompromisszumos megállapodását követnék a jelölések, amelynek színterei csak az albizottságok lehetnek.

"Ha a kormány valóban úgy akarja átalakítani a kitüntetések odaítélésének rendjét, ahogy az napvilágot látott, akkor ez az eddigi, szakmai alapon nyugvó döntések átpolitizálását jelentené"- mondta lapunknak Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese aggasztónak nevezte a kormányzati elképzelést. Utalt arra, hogy a rendszerváltás idején elindult egy folyamat, amelynek nyomán a szakmai szervezetek hatása erősödött, a politikáé pedig gyengült a kulturális szférában és ezzel párhuzamosan a kulturális díjak odaítélésekor is. A politikus hangsúlyozta: a kormány feladata ezeken a területeken a feltételek biztosítása, nem pedig a véleménynyilvánítás. Az ugyanis a szakma joga kell hogy legyen.

(Népszava)

Korábban:

(2000. április 20.)