Ha Torgyán nem lesz államfő, maradhat pártelnök<br/>

A Népszava információi szerint az FKGP április 29-i országos nagygyűlésére olyan alapszabály-módosító javaslat készül, amely lehetővé tenné, hogy Torgyán Józsefet negyedszer is a párt elnökévé válasszák. Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes szerint pártjának a jövő hét végéig a társadalom számára is világossá kell tennie, hogy mit tesz, ha Torgyán József elvállalja az államfőjelöltséget, és mit tesz, ha nem.

Az FKGP a jövő hét végén Torgyán József pártelnököt jelöli köztársasági elnöknek. Kérdés, hogy Torgyán elvállalja-e a felkérést. Ha igen, le kell mondani pártelnöki megbízatásáról. Kisgazda informátoraink szerint is kétséges azonban, hogy a parlament a titkos szavazáson megválasztja-e államfőnek őt. Az MDF ugyanis már jelezte: nem támogatja Torgyánt. Az alapszabály-módosítás azt szolgálja, hogy a pártelnököt bebiztosítsák, nehogy "két szék között a pad alá üljön".

Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese lapunknak elmondta, hogy eddig nem folytattak konkrét tárgyalásokat sem koalíciós partnereikkel, sem a házelnökkel a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról. Döntő lehet, hogy a szavazásnál a lehető legtöbb képviselő legyen jelen. Ebből az következik, hogy a szavazást mindenképpen meg kell tartani a tavaszi ülésszak vége előtt. Turi-Kovács elmondta, hogy a köztársaságielnök-jelölt személyét illetően egységes a kisgazdapárt tagsága. De abban is egyetértés van: azt, hogy a jelölt elvállalja-e a felkérést, szubjektív és objektív okok befolyásolhatják.

Kérdésünkre, hogy ha Torgyán József a jövő hét végén mégsem vállalja el a jelöltséget, akkor ez kényszerhelyzetbe hozza-e az országos nagygyűlést, Turi-Kovács azt válaszolta: április 29-ig minden eshetőségre fel kell készülnie a pártnak. Szerinte a jövő hét végéig a társadalom számára is világossá kell tennie az FKGP-nek, hogy mit tesz, ha Torgyán József elvállalja a jelöltséget, és mit tesz, ha nem.

Elgondolkodtató, hogy az Országgyűlés által választott tisztviselők közül éppen a legfontosabb, a köztársasági elnök megválasztásának menete a legkevésbé szabályozott - nyilatkozta lapunknak Balsai István, az MDF frakcióvezetője. Balsai szerint Göncz Árpád államfő megbízatásának lejárta miatt a parlamentnek is meg kellene fontolnia, hogy megfelelően kibővítse a hézagos szabályokat.

Balsai furcsállja, hogy miközben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész vagy az Állami Számvevőszék elnöke is részletesen beszámol szakmai terveiről a honatyák előtt, a leendő államelnök elgondolásairól, elveiről megválasztása előtt semmit nem tudhatnak meg sem a képviselők, sem a választópolgárok.

Jelenleg csupán az Országgyűlés képviselőinek felelősségérzetére van bízva, hogy a jelölt formálisan eleget tesz-e az alapvető választójogi követelményeknek. Ezért a parlament mandátumvizsgáló bizottsága is bevonható lenne az előkészületekbe, mondta az MDF-es politikus, aki nem tartaná elképzelhetetlennek, hogy a későbbiekben egy külön testületet hozzanak létre, amely kizárólag a jelöltek meghallgatását, illetve a jelölés jogi előkészítését végezné.

A közvetett köztársaságielnök-választás mikéntjéről az alkotmány és a házszabály csupán azt tartalmazza, hogy 50 képviselő aláírása szükséges a jelöléshez, valamint a három szavazási fordulóból kettőben kétharmados, végül egyszerű többségű támogatottság kell a megválasztáshoz. Balsai szerint a jelölési procedúra hiányzó szabályait egy státustörvénynek kellene összefoglalnia.

(Népszava)

Korábban:

(2000. április 20.)