A Neue Kronen Zeitung című jobboldali osztrák bulvárlap, Ausztria legnagyobb példányszámú napilapja szombaton interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel. A cikket illusztráló képeken a kormányfő terepszínű zubbonyban és gumicsizmában látható.

Az interjú címe: A bírálat nem indokolt, s alcíme: A magyar kormányfő Ausztriáról és arról, miért hívta meg az EU-szankciók ellenére Schüssel kancellárt. A kormányfő Szolnokon nyilatkozott a lapnak.

A cikk megállapítja: Orbán Viktor miniszterelnök az EU-tagjelöltek közül elsőként hívta meg Wolfgang Schüssel kancellárt. Az írásban Orbán Viktor kérdésre válaszolva a következőkkel indokolta a kancellár meghívását:
"Egyrészt bízom az Osztrák Néppárt és Schüssel kancellár Európa- politikai elvhűségében. Másodszor két szomszédos országról van szó. Harmadszor: az osztrák kormány megalakulása óta semmit nem tett, ami bírálatra adhatna okot. És van egy negyedik, hosszú távú ok is: mindig is azt reméltem, hogy Ausztria jobban kidomborítja közép-európai jellegét. Ausztria ma már nem a Nyugat legkeletibb országa, hanem Közép-Európa legnyugatibb állama. Nagyon remélem, hogy az új osztrák kormány erőteljes közép-európai politikát folytat. Abban is bízom, hogy az EU-n belül is lesz egy erős közép-európai politika, amiben szintén szeretnénk számítani Ausztriára. E négy pont mindegyike külön-külön is elégséges ok lenne ahhoz, hogy szívesen fogadjuk a kancellárt."

Az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: "Abból indulok ki, hogy az FPÖ magatartása változni fog. Közeledünk ahhoz az időponthoz, amikor az EU bővítésének kérdését racionálisan kezelni kell, és az FPÖ, amely az osztrákok érdekképviseletének érzi magát, érti, hogy a bővítés előnyös Ausztriának."

Arra a kérdésre, hogy miként akarja Magyarország lecsillapítani az osztrákok kételyeit, Orbán Viktor azt válaszolta: "Meg kell mutatnunk az osztrák polgárnak, hogy Magyarország képes a schengeni értelemben védeni határait. Ezzel egyben meg tudjuk szabadítani Ausztria politikai életét a legnegatívabb befolyástól, nevezetesen a határjellegtől. Másodszor napjainkban az EU külső térségeiben dinamikus fejlődésnek lehetünk tanúi Írországban, Finnországban. Most ehhez egy új sáv illeszkedik a Baltikumtól Lengyelországon át Horvátországig. Ausztria lehetőségei itt szinte határtalanok, amennyiben az osztrák kormány egyértelmű Közép-Európa-politikát követ. A kérdés az, hogy Ausztria felismeri-e ezt az esélyt."

Az EU-bővítéssel kapcsolatos osztrák aggályokat illetően a kormányfő leszögezte: "Készek vagyunk tárgyalni az átmeneti időszakokról (például a munkaerő szabad áramlását illetően), és ezek nehéz tárgyalások lesznek. Pillanatnyilag az a probléma, hogy az EU még nem vetette fel nyíltan ezt a kérdést. Az EU azt a taktikát követi, hogy kikéri a tagjelöltek tárgyalási pozícióit, anélkül, hogy saját álláspontját letenné az asztalra. Arra a pillanatra várok, amikor az EU felveti ezt a kérdést, és akkor majd tárgyalni fogunk róla."

Végül az újságíró a NATO Jugoszlávia elleni háborújával, az abban való magyar részvétellel, és a Vajdaság autonómiájának elvesztésével kapcsolatban megkérdezte, vajon itt újabb európai válságfészek van-e kialakulóban. A kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök így válaszolt: "A belgrádi rezsim fennmaradásához mindig újabb politikai konfliktusokra van szükség. Mára csupán egyetlen jelentős kisebbség maradt Szerbiában és ez a 350 ezer fős magyarság. Sajnos a hatalmon lévő rezsim már öt etnikai konfliktust robbantott ki. Ezért egy hatodik konfliktus kockázata is jelentősnek tekinthető. Így azt mondom, hogy a vajdasági többség nem csupán Magyarország kisebbsége, hanem a NATO kisebbsége is. Amennyiben ott valami baj éri a magyarokat, a NATO-nak megfelelő választ kell adnia. Ellenkező esetben ez katasztrófa lenne a NATO számára."

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2000. április 21.)