Kilencmilliárd forintba kerül az árvízi védekezés<br/>

Tegnap megérkezett az árvíz sújtotta települések önkormányzatának számlájára az eddigi védekezési költség. A 278, árral küzdő település összesen 1,08 milliárd forintot igényelt a Belügyminisztérium által kezelt katasztrófaalapból, a védekezés teljes költsége 8,7 milliárd. Az árvíz finanszírozására elkülönített 38,3 milliárdos keretből 7,3 milliárdot a települések adnak. Tegnap bejegyezték a cégbíróságon a Tisza-Szamos Környezetvédelmi és Szolgáltató Közhasznú Társaságot. A kht. szervezi a ciánszennyezés következtében munkájukat vesztett tiszai halászok foglalkoztatását.

Eddig összesen 8,7 milliárdot emésztett fel az idei árvíz elleni védekezés, ám még mindig napi 300 millióba kerül az ár elleni küzdelem. Bár korábban szóba került, mégsem mentesülnek az árvízi elvonások alól a katasztrófa sújtotta települések sem: tőlük éppúgy elvonják a rájuk eső részt, mint hazánk másik csaknem 3000 önkormányzatától.

Valamennyi települési önkormányzat, így az árvíz sújtotta falvak, városok költségvetését is megnyirbálják az árvízi pusztítások finanszírozása érdekében - mondta lapunk kérdésére Móré László, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati gazdasági főosztályának helyettes vezetője. Így tehát összesen csaknem 3200 településtől vonnak el pénzt. Bár - mint lapunk korábban megírta - a szaktárca eredeti szándéka az volt, mentesíti az érintett helyhatóságokat a fizetéstől, végül fizet a 278 árvíz sújtotta település is. Móré László szerint azonban nem járnak rosszul, mivel az állam védekezési költségeiket százszázalékosan téríti majd.

Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette, a legrosszabbul a leggazdagabb települések járnak. Azaz: az állami támogatások csökkentésének mértékét a helyben maradó személyi jövedelemadó és az iparűzési adó alapján számolják. Azok a települések, ahol ennek egy főre jutó értéke átlagon felüli, jobban kiveszik a részüket a védekezési költségek megtérítéséből.

- Az elmúlt két hét védekezési költségei egyébként ma reggel megérkeztek az önkormányzatok számlájára - jelentette ki tegnap Lajtár József, a BM helyettes államtitkára. Az érintett települések eddig 1,08 milliárdos védekezési igényt jelentettek a szaktárcánál. A munkálatok első hetében 173 helyhatóságnál keletkeztek árvízi költségek, 515 milliót kértek az állami pénzekből. A következő héten 50 millióval emelkedtek az ár elleni küzdelem kiadásai: 116 falu és város összesen 566 milliós igényt jelentett.

Az első két utaláskor még csak az árvíz kiadásaira kaphattak támogatást az önkormányzatok, a jövő héttől viszont a belvíz elleni védekezés költségeihez is biztosít forrást a katasztrófaalap. Ám csupán azok a települések számíthatnak ilyen pénzre, amelyek az árvíz által veszélyeztetett 9 megyében vannak. (Jelenleg 160 ezer hektárt borít belvíz.)

Az eddigihez hasonlóan intenzív védekezésre még másfél hétig mindenképpen szükség van - figyelmeztetett Bán Tamás, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára. Hiába apad a Tisza teljes magyarországi szakaszán, a munkálatok még mindig napi 300 millió forintot emésztenek fel. (Amennyiben a továbbiakban is ennyibe kerül a védművek megerősítése, az eredetileg védekezésre szánt 10,5 milliárdos előirányzat már csak 6 napra elegendő.)

A Tisza egyébként Szolnok és Csongrád között tovább apad. A Hármas-Körös torkolatánál fekvő Csongrádnál még mindig 30 centiméterrel haladja meg az eddig mért rekordot a vízmagasság. Az apadási ütem várhatóan nem nő. A Maros romániai szakaszán továbbra is kisebb árhullámok vonulnak végig, amelyek miatt Makónál a következő napokban apadó-áradó, változó vízszintek lesznek.

Egy pótkocsis kamionnyi adományt, plédeket, melegítőket és gyermektápszert, hozott Magyarországra csütörtökön Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök az árvízkárosultak megsegítésére. Elmondta: Varsó most azt a segítséget próbálja viszonozni, amelyet az 1997-es lengyelországi árvíz idején kapott Magyarországtól.

A cégbíróságon tegnap bejegyezték a Tisza-Szamos Környezetvédelmi és Szolgáltató Közhasznú Társaságot. A Miniszterelnöki Hivatal által már hetekkel ezelőtt létrehozott és a Morvay Kálmán környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakértő által vezetett kht. megszervezi a legnagyobb kárt szenvedett tiszai halászok és halászattal foglalkozó szervezetek foglalkoztatását, gyűjti az adományokat, nemzetközi pályázatokon vesz részt a helyreállításhoz szükséges pénz előteremtésére. Lapunk kérdésére: ki felel azért, hogy későn vetődött fel a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás igénye, s emiatt jelentős pénztől esett el az érintett terület, Gönczy János azt felelte: "amikor a katasztrófa történt, ő még nem volt kormánybiztos".

Ám Gönczy János február 15-i kinevezését megelőzően is lett volna lehetősé katasztrófahelyzet kihirdetésére. A "minősített helyzetet" az érintett tárcák vezetőivel egyeztetve a belügyminiszternek kellett volna a kormány elé terjeszteni.

Június 16-tól az összes vízterületen feloldják a horgászati tilalmat. Halászni csupán a mellékvizeken és holtágakon lehet. Május 2-án feloldják az őshonos halakra a haltelepítési tilalmat. A Felső-Tiszán csak ivadékok telepíthetők.

Két konkrét jogi lépést tett eddig a magyar állam a januári ciánszennyezéssel kapcsolatban, hangzott el tegnap a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda sajtótájékoztatóján. Előzetes bizonyítás iránti kérelmet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, és a magyar állam bejelentette kárigényét Ausztráliában is az Esmeralda cég felszámolási eljárása során.

Folyamatosan végzi munkáját a ciánmérgezés nemzetközi körülményeit vizsgáló magyar-román szakértői munkacsoport. A magyar fél március közepén részletes térképet kért a szennyező-forrásokról, ezt azonban az április 15-i határidő lejártával sem kapta meg. A kormánybiztos jövő héten Romániába utazik, és kérni fogja a térképet.

(Népszava)

Ajánló: