Pintér Sándort és Györgyi Kálmánt az olajügyek felgöngyölítésének akadályozásával vádolta az egykori Hajdú-Bihar megyei főügyész

Szeszák Gyula nyugalmazott Hajdú-Bihar megyei főügyészt hallgatta meg hétfői ülésén a parlament olajügyi bizottsága. Szeszák az ülésen Györgyi Kálmán leköszönő legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert is azzal vádolta meg, hogy akadályozták egy Hajdú-Bihar megyei olajügy felgöngyölítését. Györgyi Kálmánt emellett még hivatali bűnpártolással is megvádolta Szeszák. Pintér és Györgyi tagadták a volt főügyész vádjait.

Az olajügyi bizottság április 17-i ülésén több volt államtitkár neve is elhangzott. Dunai Imre, az ipari tárca, Bártfai Béla és Csobánczy Péter a pénzügyi tárca volt helyettes államtitkárainak neve merült fel Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka meghallgatásakor. Arnold azt állította, hogy Dunai és Bártfai egy, a vámcsalások megfékezésére hozott intézkedés visszavonására szólította fel a VPOP-t 1994-ben. Csobánczy pedig 1996-ban egy 83 millió forintos jövedéki bírság 100 ezer forintra való mérséklésére utasította.

Ezután hallgatta meg május 8-án a bizottság Szeszák Gyula nyugalmazott Hajdú-Bihar megyei főügyészt. Szeszák Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszterről és Györgyi Kálmán legfőbb ügyészről is azt állította: akadályozták a Hajdú-Bihar megyei ügyészséget egy olajügy felgöngyölítésében, amiben az akkori megyei rendőrfőkapitány és felesége is érintett volt.

Szeszák a parlament olajügyi bizottságának hétfői ülésén elmondta: 1992. márciusa és 1993. októbere között volt a Hajdú-Bihar megyei ügyészség vezetője. Ez idő alatt egy olyan ügyben kezdett el vizsgálódni, amiben a Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány, Papp Imre - Szeszák szerint - gyanúsítható volt azzal, hogy vámcsalást követett el.

Papp Imre megyei rendőrfőkapitányt és szintén rendőr feleségét, Papp Imrénét először két "kisebb súlyú" bűncselekmény elkövetésével vádolta Szeszák. A rendőr házaspár egy téves jogszabályra hivatkozva több bevont vezetői engedélyt adott vissza. Emellett jogtalanul vettek igénybe rokkantkedvezményt, így vámmentesen hoztak be az országba külföldről gépkocsit. Szeszák először ekkor, 1992. tavaszán kérte Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitányt, hogy függesszék fel állásából Papp Imrét. Ez nem történt meg, csak majdnem egy évvel később, 1993. februárjában.

Szeszák engedély nélkül nyomozásba kezdett Papp Imre ellen. Erre ugyanis csak a legfőbb ügyész engedélyével lett volna joga. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész - amikor tudomására jutott Szeszák magánakciója - megtagadta Szeszáktól a nyomozás folytatását. Szeszákot elfogultságra hivatkozva ezután kizárták a nyomozásból. A szegedi ügyészségi nyomozóhivatalt bízták meg a nyomozás folytatásával.

Szeszák azt állította: azért kezdett magánakcióba, mert a rendőrség és az ügyészség tekintélyét akarta a hivatali út kirerülésével megóvni.

Arról , hogy Pappék olajügyekben is részt vettek, egy névtelenségét kérő rendőrtiszt és egy országgyűlési képviselő tájékoztatta Szeszákot. 1992. decemberében vasúti szerelvények gyanús mozgására figyeltek fel. A MÁV - Szeszák szerint - szabályellenesen szállított vasúti szerelvényeket. Az információkat a debreceni MÁV igazgatóság forgalmi szolgálat munkatársa szivárogtatta ki. Erről bizonyítékokat is tudott szerezni a vasutas: a vasúttársaság belső számítógépes nyilvántartásából kinyomtatott anyagot, amely a vonatmozgásokat regisztrálja - mondta Szeszák.

Egy 66 kocsiból álló szerelvényről volt szó. A szerelvényt Biharkeresztesnél léptették be az országba. A rakományból 5 tartálynyi olajat már eladtak , amire léptek a hatóságok. Két cég neve került kapcsolatba a vitatott szállítmánnyal: az olajforgalmazó Hungária Privát Petrol Kft, amelynek Jakupcsik Ferenc volt a vezetője. A forgalmazó céggel fúzionált a Hajdú Privát Petrol Bt, úgy, hogy a Kft belépett a Bt-be. A Bt beltagja Papp Imre rendőrfőkapitány volt. A főkapitány kilépett a BT-ből, de rögtön alapított egy másik Bt-t, a Strázsa Bt-t, amelyről utólag kiderült, hogy a megyében folytatott olajsavazásokat ( olajszőkítéseket) felügyelte. A Strázsa Bt-nek kültagja volt Papp Imre.

Az olajvonat ügyéről Szeszák 1992. végén jelentést írt a megyei vámnyomzó hivatalnak. A VPOP különleges ügyek osztálya és annak vezetője, Mészáros vizsgálódott a vonat után. Mészáros Szeszáknak elmondta: 5 vagont nem tudtak megtalálni, ezt valahol korábban már eldaták. A maradék, 61 vagonra Pétfürdőnél azonban lecsaptak. Megállapították, hogy a gázolajat a debreceni vámhivatalban fűtőolajként vámkezelték. A fűtőolaj ugyanis adómentes volt, míg az üzemanyagként használható gázolajra már akkor is magas adót vetettek ki. Mészáros azt állította, hogy Papp Imre személyesen megjelent a vonat országba lépésekor Biharkeresztesnél, majd a vámkezeléskor, Debrecenben is. Papp mindkét estben azt kérte a vámosoktól, hogy fűtőolajként kezeljék az árut. A vámosok Papp kérése után hajlandóak voltak szabálytalanul kezelni a nagy mmennyiségű olajat. Ezzel több milliárd forintos kárt okoztak az államnak: nem fizettek vámot a 66 vasúti kocsinyi olaj után.

Az ügyben senkit sem tartóztattak le, csak a vámtisztviselőket hallgatták ki. Szeszák arra kérte Mészárost, hogy az ügyben eljáró szegedi ügyészségi nyomozóhivatalt tájékoztassák a pétfürdői akcióról. Mészáros elmondta: Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány bekérte a VPOP-tól az ügy anyagait, hogy azokat elküldje a szegedi ügyészségre. Szeszák szerint Pintér nem továbbította az anyagot.

Szeszák állítja: felhívta az ügyben Szegeden vizsgálatot folytató kollégáját, Imolya Imrét, aki azt állította, hogy nem kaptak Pintér Sándortól anyagot. Imolya közölte: Pintér felhívta a szegedi ügyészséget, de csak azután érdeklődött, hogy áll a Papp házaspár ügye. Pintér azzal indokolta érdeklődését, hogy szeretné a házaspár ügyét a rendőrségen belül rendezni.

Szeszák kérte a Legfőbb Ügyészséget, hogy vizsgálják felül a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség kizárását. Arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy engedélyezze a nyomozás folytatását a szegedieknek, vagy engedje meg a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnek az eljárás folytatását. A főügyész ezt nem engedélyezte. Pintér Sándor ellen sem indítottak vizsgálatot. Szeged 1993. Februárban lezárta a nyomozást, nem terjesztették ki azt az olajügyekre. Papp ellen - Szeszák szerint- sosem emelt vádat az ügyészség.

A nyomozás lezárása után két nappal, 1993. február 15-én a debreceni vasútállomáson egy rendőrjárőr gyanús vasúti kocsimozgásokat észlelt. Öt szerelvényt engedély nélkül kitoltak az állomás szélére. Az olajtároló kocsi mellett egy szivattyús teherautó is parkolt. A teherautó közelében az aznap leváltott Papp Imrét és feleségét találták.

Szeszák ezután ismét kérte az akkori legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt és helyettesét, Fábián Jánost, hogy engedélyezzék a nyomozás folytatását az olajvonat-ügy ismeretében. Nem folytatódott a nyomozás ezután sem. Szeszák szerint ez egy vitathatalan olajcsempészési ügy, amelyben Papp Imre szerepe is vitathatatlan.

Csak akkor engedélyezte Györgyi a nyomozás folytatását, amikor egy borsodi olajsavazási (olajszőkítési) ügy is nyilvánosságra került.

Az ügyet nem kapta meg Szeszák, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség vette át: az indoklás szerint az olajszállító cég vezetője Miskolcon lakott. Szeszák szerint ez szabálytalan volt,és az ügy felgöngyölítését is hátráltatta. A borsodiak ugyanis nem adtak információkat Szeszáknak a nyomozásról.

1993. áprilisában Fábián János arról tájékoztatta Szeszákot, hogy megvizsgálták Papp Imre szerepét, és nem találták megalapozottnak a gyanút. Szeszák szerint nem is létezett vizsgálat Papp ellen, ugyanis annak leállítására korábban pont a legfőbb ügyész adott utasítást. Szeszák hivatali bűnpártolással vádolta meg a bizottsági ülésen Györgyi Kálmánt. Állította: Györgyi kifejeztetten a Papp-ügy miattt nyugdíjazta őt.

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Hírlapnak szóvivője útján utasította vissza Szeszák állításait. Könyves Krisztina elmondta: Szeszák főügyészként nyomozóhatósági jogosítványokkal rendelkezett, ezért a tudomására jutott bűncselekményeket lehetősége lett volna kivizsgálni, és közvetlen utasításadási joga volt bármely rendőri nyomozó hatóságnak. A BM vezetőségének nincs tudomása olyan utasításról, amely végrehajtását az irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok megtagadták volna – közölte a szóvivő.

A Legfőbb Ügyészség is határozottan visszautasította Szeszák Gyula volt Hajdú-Bihar megyei főügyész vádaskodásait. Dávid Tamás, a Legfőbb Ügyészség titkárságának munkatársa közleményben tagadta, hogy a legfőbb ügyész és helyettese bűnpártolást követett volna el.

Szeszák Gyula meghallgatása után zárt ülésen folytatta a parlamenti testület munkáját. Ezért az ülésnek erről a részéről nincsenek információink. Valószínű azonban, hogy ekkor tárgyaltak arról a titkos belügyminisztériumi jelentésről, amely egy korábban magas rangú pénzügyminisztériumi vezető ellen folyt. A pénzügyminisztériumi vezetőt egy több mint 80 millió forintos olajbűncselekménnyel hozták összefüggésbe. ( A bizottság április 17-i ülésén is elhangzott két volt magas beosztású pénzügyminisztériumi vezető neve az olajügyekkel kapcsolatban. Akkor Bártfai Béla és Csobánczy Péter korábbi helyettes államtitkárok neve merült fel. Csobánczy ugyanis 1996-ban egy 83 milliós jövedéki bírság 100 ezer fornttra való mérséklésére szólította fel a VPOPt. Bártfai pedig egy, a vámcsalások megfékezésére hozott intézkedés visszavonására szólította fel a vámhatóságot.)

Komáromi Gergely