Egyeztetést hiányolnak a civilek<br/>

Noha a minisztériumoknak kötelességük a társadalmi szervezeteket bevonni a jogalkotás folyamatába, elterjedt az a vélekedés, hogy ez csak egy lehetőség, melyhez a partnerszervezeteket a tárca maga választja meg - derül ki egy friss felmérésről. A megkérdezett minisztériumok visszautasították a kritikákat.

A kormányszerveknek kötelessége biztosítani, hogy a társadalmi szervezetek maradéktalanul élhessenek véleményezési jogukkal. Ugyanakkor az egyes tárcák meglehetősen szabadon kezelik a véleményezés menetére vonatkozó jogszabályokat - olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (Tasz) friss felmérésében.

A Tasz a minisztériumok felelős munkatársait kérdezte, s várt válaszokat arra, a civilek hogyan kapcsolódnak be a jogalkotás folyamatába. Értékelésük szerint csupán két minisztériumban - az egészségügyi, illetve a környezetvédelmi tárcánál - olyan a kapcsolat a szervezetekkel, ami a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó előírásainak megfelel.

A Belügyminisztériumban például a Tasz azt a választ kapta, hogy nem vezetnek listát a bevont szervezetekről: a társadalmi szervezetekkel a sajtó- és társadalmi kapcsolatok főosztálya foglalkozik - a felmérés készítői szerint esetlegesen. A jogi főosztály illetékese közölte: "a szakszervezet, érdek-képviseleti szervezet vagy társadalmi szervezet" akkor kapja meg a jogszabály-tervezetet, ha a "főnök (jogi főosztály vezetője) azt akarja, hogy elküldjük neki".

Daróczi István, a BM jogi főosztály megbízott vezetője a Magyar Hírlapnak elmondta: valóban nincs folyamatos kapcsolattartás a szervezetek és a főosztály között, de mindig megkapják a jogszabály-tervezetet azok a civilek, akiket annak tartalma érint. Hogy melyik kire tartozik és kire nem, arról a főosztályvezető dönt. A munkatársaknak nincs önálló kiadványozási joguk - tette hozzá Daróczi István.

A Tasz kezdeményezése nyomán 1999 áprilisában a BM főosztályvezetője közölte a szervezettel: hivatalból küldeni fogják a jogszabálytervezeteket. Azóta egyet sem küldtek - kifogásolja a jogvédő szervezet. Daróczi szerint, azóta nem készült olyan tervezet, ami a Taszra tartozik.

A Szociális és Családügyi Minisztérium a szociális tanácson, valamint a rétegtanácsokon keresztül tartja a kapcsolatot a társadalmi szervezetekkel - közölte Forgó Györgyné. A tanácsokban ülő személyek akár több száz más szervezetnek a képviselői is - tette hozzá a főosztályvezető, aki szerint a Tasz nem a tényeknek és a közölt adatoknak megfelelő következtetést vonta le.

Az Oktatási Minisztérium sok esetben nemcsak a társadalmi szervezetek véleményét kérte ki a döntések előkészítése során, hanem igyekezett megszólítani az egész pedagógustársadalmat - reagált Sió László kabinetfőnök. A Tasz saját tapasztalatai és harminc megkérdezett civil szervezet beszámolója alapján úgy értékelte: a véleményezésre a tárcák által megadott időtartam rendre alatta marad az előírt minimumnak.

Bíróságig juthat a panasz

A Tasznak válaszoló civilek többsége úgy foglalt állást, ha panaszt tesznek, amiért nem élhettek véleményezési jogukkal, nem kapnak érdemi választ a tárcáktól. Egy eset a bíróságon ért véget. Március 10-én a Fővárosi Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy a Gazdasági Minisztérium 1999-ben megsértette a közalkalmazotti törvényt, amikor az idei költségvetés előkészítésekor nem tette lehetővé, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete véleményezze a közalkalmazotti illetménnyel kapcsolatos terveket. A Gazdasági Minisztérium azzal védekezett, hogy több megbeszélést tartottak a szakszervezetekkel, legfeljebb nem a hagyományos formai keretek között.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: