Microsoft: indítvány a cég feldarabolása ellen

A Microsoft május 10-én benyújtotta a bírósághoz ellenindítványát azzal az amerikai kormányzati kéréssel szemben, amely a szoftvercég két részre történő felosztását szorgalmazza. A világ legnagyobb szoftvercége alternatívaként négy évig tartó önkorlátozás javasol.

Az amerikai szövetségi igazságügyminisztérium - és a vele együtt felperesi pozícióban levő 17 szövetségi tagállam - arra hivatkozva kéri a Bill Gates alapította számítástechnikai óriásvállalat kettéosztását (az újra-összeolvadási tilalom tíz évre szóló kimondása mellett), hogy az ügyben eljáró bíró már megállapította: a Microsoft, visszaélve a személyi számítógépek operációs rendszereinek piacán élvezett monopolhelyzetével, megsértette a trösztellenes törvény előírásait. A washingtoni igazságügyi tárca elképzelése szerint az egyik utódvállalat folytatná a Windows továbbfejlesztését, a másikhoz pedig átkerülnének az alkalmazási programok.

A Microsoft beadványában azt állította, hogy a feldarabolás ártana mind az iparág, mind a fogyasztók érdekeinek, és felhívta a figyelmet: a gazdasági jogtörténetben precedens nélküli, hogy egy organikus növekedés révén - és nem pedig a versenytársak bekebelezése révén - naggyá nőtt vállalatot feldaraboljanak.

A Microsoft ellenindítványának lényege, hogy a kettéosztás elkerülése érdekében hajlandó lenne alávetni magát számos fejlesztés-, illetve üzletpolitikai korlátozásnak. E korlátozásokat a cég szerint mindössze négy évig lenne érdemes érvényben tartani, mert már azzal is el lehetne érni a kívánt célt, a piaci versenyfeltételek javítását.

A szoftveróriás egyebek közt felajánlotta, hogy a számítógépgyártóknak szabadabb kezet adna a Windows-rendszer nyújtotta szolgáltatások módosításához, beleértve azt is, hogy eltávolítsák a Microsoft saját internetes böngészője, az Internet Explorer a parancsikonját a kezelői felületről. Ezzel nagyobb esélye lenne, hogy a használók ne automatikusan ezt a programot használják a világhálón, hanem más, konkurens szoftvereket.

A Gates-birodalom arról az eddigi - a cég ellenfelei által színtiszta zsarolásnak minősített - gyakorlatról is hajlandó letenni, hogy megvonja a Windows licencjogot azoktól a számítógépgyártóktól, amelyek nem Microsoft-szoftvereket is tartalmazó termékeket forgalmaznak.

A Microsoft emellett kész lenne megfelelő műszaki tájékoztatást adni saját Windows-termékeiről más szoftvercégeknek, amelyek ezen információk birtokában a Windows-zal kompatibilis saját szoftvereket alkothatnának.

A Microsoft az ellenindítványban azt is kérte, hogy amennyiben Thomas Penfield Jackson bíró nem veti el eleve, vagyis nem zárja ki az ítélet lehetséges tartalmai közül a cég felosztásának gondolatát, akkor úgy tartsanak meghallgatásokat, hogy azokra előbb hét hónap felkészülési ideje legyen a Microsoftnak.

A bíró által kitűzött határidők értelmében a felperesek május 17-ig élhetnek viszontválasszal a Microsoft ellenindítványára, majd május 24-én lenne egy közös, szóbeli meghallgatás. A bíró júniusban már meg akarja hozni az első fokú ítéletet, tehát a Microsoft azon kérése, hogy hadd folytassa a felkészülést a részletes meghallgatásokra egészen decemberig, kirívóan ellentmond nem csupán a felperesek törekvésének, hanem a bíró kinyilvánított szándékainak is.

Az amerikai szövetségi igazságügyi tárca egyébként úgy reagált a Microsoft ellenindítványára, hogy az abban foglalt korlátozások - ha már korábban megvalósultak volna - sem akadályozták volna meg a Microsoftot a jogsértések elkövetésében, vagyis abban, hogy megtorló lépéseket tett a mások által kifejlesztett technológiákat alkalmazó PC-gyártók ellen, illetve hogy meg nem engedett árukapcsolással kényszerítette rá a Windows-vásárlókat más Microsoft-termékek beszerzésére.

(MTI)