Pontatlanok a kórházi statisztikák

Pontatlanok és ezért megbízhatatlanok a magyarországi megbetegedési statisztikák - állítja a legtöbb szakértő. A korrekt információkat véleményük szerint elsősorban a kórházak torzítják. Az intézmények ugyanis a nagyobb bevétel érdekében kozmetikázott adatokat jelentenek.

Jóllehet a világon sehol sem gyűjtik külön-külön az egyes megbetegedések gyakoriságára vonatkozó adatokat, Magyarországon ez elvben megoldható lenne. Mégis, nálunk is csupán a kötelezően bejelentendő fertőző betegségek előfordulásáról állnak rendelkezésre valós információk. Ezeket ugyanis annak az orvosnak kell bejelentenie, aki felismeri a kórt, ez pedig legtöbbször a háziorvos. A megbetegedési statisztikák viszont legtöbbször a kórházakban torzulnak - állítják a Magyar Hírlapnak nyilatkozó szakértők.

Az országos tisztifőorvos szerint a megbetegedésekre vonatkozó kórházi adatokat azóta nem lehet hitelesnek tekinteni, amióta az intézmények finanszírozását az egyes betegségekhez kötötték. Molnár Ilona leszögezte: nem arról van szó, hogy a kórházak olyan betegségek gyógyítását írják be jelentéseikbe, amelyeknek semmi köze a páciens valódi bajához. De az igazságot is lehet úgy tálalni, hogy az az intézmény számára anyagilag kedvezőbb legyen. Ha például egy cukorbeteget lábszárfekéllyel kezelnek, nyilván azt a kórt jelölik meg fődiagnózisként, amelyikért több pénz jár.

A kórházaknak az elmúlt években valóban számos lehetőségük volt arra, hogy a magasabb bevétel reményében kicsit megváltoztassák a valóságot. A finanszírozási rendszert azonban folyamatosan módosítják, a kiskapuk pedig ezzel párhuzamosan fokozatosan bezárulnak - közölte egy múlt heti rendezvényen Donkáné Verebes Éva, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője. Az Egészségügyi Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja (Gyógyinfok) igazgatója egyetért azzal, hogy bizonyos szempontból romlott a kórházi adatszolgáltatás megbízhatósága. Bordás István szerint sem arról van szó, hogy szívműtétet jelentenének sérvműtét helyett, ám nyilvánvalóan hozzáírnak a fő diagnózishoz olyan mellékbetegségeket, amelyek emelhetik bevételeiket. Ezek a kozmetikázások azonban - vélekedett - statisztikai módszerekkel könnyen kiszűrhetők. Például úgy, hogy miközben a kórházi jelentések szerint ma már gyakorlatilag nincs komplikációmentes szülés, ezt a körülményt egyszerűen nem veszik figyelembe az adatok feldolgozásánál. Bordás István úgy látja: ennek ellenére még a kórházi statisztikák is alkalmasak arra, hogy reális képet adjanak a megbetegedések gyakoriságáról.

A KSH egészségügyi statisztikai osztályvezetője azonban inkább a tiszti főorvossal ért egyet. Mint Szvitecz Zsuzsa az MH-nak elmondta: ők sem a kórházi, hanem a háziorvosi és a gondozóintézeti adatokból dolgoznak. Ezeknek a statisztikáknak ugyanakkor az a hibája, hogy csak azoknak az egészségi állapotáról ad képet, akiket a családorvos vagy valamelyik gondozóhálózat kezel. A Gyógyinfoktól kapott kórházi adatokat azonban nem publikálják, mivel nem tudják megítélni, mekkora a finanszírozási rendszer miatti torzulás. A különböző elemzésekhez egyébként - tette hozzá - a szakértők elsősorban a halálozási adatokból visszakövetkeztetett megbetegedési statisztikákat használják. Csakhogy a halálozási mutatók nem használhatók például a mozgásszervi betegségeknél, amelyekbe nem "szoktak belehalni" - figyelmeztet a tiszti főorvos. Véleménye szerint ezeknél a valós helyzet feltérképezésére alkalmasabbak lennének az olyan célzott, reprezentatív felmérések, amelyekből Magyarországon 1977-ben végezték az utolsót. A fő haláloknak számító daganatos megbetegedéseknél eddig szintén a halálozásból következtettek a megbetegedések gyakoriságára. Először az idén van esély arra, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre. A készülő rákregiszter alapján már azt is tudni fogják, hogy az ország különböző pontjain milyen ráktípusok a leggyakoribbak. Márpedig ez, különösen a környezeti okokra visszavezethető daganatoknál nélkülözhetetlen a megelőzéshez - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak az Országos Onkológiai Intézet igazgatója, Kásler Miklós.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: