A PM ismét megvétózta a BKV-tarifaemelést<br/>

Mégsem emelkedik a tömegközlekedési tarifa Budapesten, a vonaljegy nem lesz 100 forint és a bérletért sem kell 3 ezer 800 forintot fizetni augusztus 1-jétől. Viszont várhatóan 11 milliárd forint lesz az eladósodott Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Rt. hiánya.

Nem szavaz a héten a közgyűlés a BKV tarifáinak emeléséről. A fővárosi önkormányzat 5,4 százalékos viteldíjemelést akart bevezetni augusztustól. A közlekedési vállalat és az önkormányzat a gázolaj árának emelkedésével indokolta a drágulás szükségességét. Az árrobbanás miatt 1999. január 1-jéhez képest 2000. január 1-jén 38 százalékkal került többe a gázolaj. Ám nem sikerült meggyőzniük a Pénzügyminisztériumot.

Járai Zsigmond pénzügyminiszter néhány sorban utasította vissza a javaslatot. Mint írta, nem ért egyet azzal, hogy "a BKV Rt. növekvő veszteségeit egyoldalúan a fogyasztókra és a központi költségvetésre terhelje" miközben "az önkormányzati hozzájárulás 2000-ben is a tavalyi szinten van".

A kormánynak egyetértési joga van a tarifaemelés ügyében, mivel a nyugdíjas- és a tanulóbérletek árkiegészítését a központi költségvetésből biztosítják. Azaz a BKV megkapja az államtól a teljes és a kedvezményes bérletek árának különbözetét. A kormány minden alkalommal ezzel az érvvel utasította vissza a tömegközlekedés támogatására tett önkormányzati javaslatokat. A pénzügyi tárca szerint az állam ezzel éppen elég pénzt ad a BKV-nak.

A főváros szerint viszont ezek az összegek nem a BKV-t támogatják, hanem az utasokat. A közlekedési vállalatnak ugyanis ettől nem lesz se több, se kevesebb bevétele. A nagyvárosi tömegközlekedés finanszírozásából teljesen kivonult az állam - érveltek korábban Budapest vezetői. A kormányzat az elmúlt tíz év során elvonta a helyben képződött személyi jövedelemadó nagy részét. Az Orbán-kabinet pedig az utolsó néhány milliárd forintos támogatást vette el. Noha még a Horn-kormány 1998-ban a 65 éven felüliekre is kiterjesztette az ingyenes utazás lehetőségét. A forrásokat azonban nem biztosította hozzá, így 1998 és 2000 között 2,8 milliárd forint bevételkiesést okozott a BKV-nak.

A főváros korábban arra is figyelmeztette a kormányt, hogy a tarifaemelés sorozatos meghiúsításával megkérdőjelez nemzetközi hitelszerződéseket, a BKV ugyanis azzal a feltétellel kapott kedvező kamatozású külföldi kölcsönt, hogy évente az inflációt meghaladó mértékben addig emeli a tarifát, míg a menetdíjbevétel nem fedezi a költségek felét.

A fővárosi önkormányzat a tarifaemelésről lemondva egyúttal 5 milliárd forint gyorssegélyben részesíti a BKV-t. A támogatásból a közlekedési vállalat 47 kilométer villamospályát és villamosokat, buszokat, metrókat valamint mozgólépcsőket újít fel, továbbá 44 új autóbuszt vásárol.

Vajta Zoltán

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Menetrendek, történetek, árak a BKV oldalán.