Százmilliárdos bűntényből vétséggé szelídült a Postabank-ügy

Az évszázad gazdasági bűntényének indult, ám csekély súlyú vétséggé szelídült a Postabank-ügy. A rendőrség néhány héten belül készíti el vádemelési javaslatát a pénzintézet egykori vezetői ellen. Valamennyiüket - köztük Princz Gábor volt elnök vezérigazgatót - gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélésével gyanúsítják.

Az 1998-as választásokat követően az új kormány és több szerve is vizsgálatokat kezdeményezett a Postabanknál. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) a KPMG értékbecslő cég jelentése alapján felügyeleti biztost nevezett ki a Postabankhoz, és felfüggesztette állásukból a korábbi vezetőket. A pénzintézet rendkívüli közgyűlésén valamennyien lemondtak tisztségükről. Eközben egyes politikusok a Postabanknál történteket az évszázad bűntényének nevezték. Princz Gábor elnök-vezérigazgatót és munkatársait ezt követően sorozatban jelentették fel a rendőrségen.

Elsőként 1999. február elsején a Magyar Állam nevében a Pénzügyminisztérium (PM) kezdeményezett eljárást Princz, valamint ismeretlen tettesek ellen. Az indoklás szerint a pénzintézetnél a menedzsment a bank tényleges helyzetét megpróbálta eltitkolni. Nem megfelelő befektetési politikát, kiemelkedő mértékű szponzori tevékenységet folytatott, hitelezési tevékenységét nem a kellő körültekintéssel végezte. A PM szerint a rossz hiteleket a korábbi bankvezetés halasztott fizetéssel értékesítette, hogy elkerüljék a nagymértékű céltartalékolást. Ezzel jelentős látszateredményt mutatott ki.

Egy héttel később a Postabank új vezetése is feljelentette Princzet. Ezt követően az ÁPV Rt., majd az ÁPTF, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, de még az APEH Üldözötteinek Szövetsége is feljelentést tett a rendőrségen.

Összességében Princzet a következő bűncselekményekkel vádolták meg: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hanyag kezelés, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, orgazdaság, tartozás kezelésének elvonása, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, valamint számviteli fegyelem megsértése. Amennyiben mindezek beigazolódnak, akár nyolcévi börtönbüntetés is kiszabható volna.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni igazgatósága a PM feljelentését követő második napon - 1999. február 3-án - elrendelte ugyan a nyomozást, ám csupán a gazdasági társaság vezetőjének visszaélése gyanúja miatt. A többi gyanúsítást már akkor megalapozatlannak tartotta, s utóbb a felkért szakértők is a rendőrség álláspontját igazolták.

A volt bankvezér időközben elhagyta az országot, ám 1999 júliusában kihallgatásra Budapestre jött. Az ORFK Aradi utcai épületében ügyvédje jelenlétében ismertették a vele szemben megfogalmazott gyanút. Princz vallomástétele során több órán át beszélt a bank, illetve a saját tevékenységéről, ám nem tartotta bűnösnek magát. Ezt követően még két alkalommal hallgatták ki a nyomozók.

Mint dr. Garamvölgyi László ezredes, az ORFK szóvivője a Népszavának elmondta, várhatóan két-három héten belül készül el a vádemelési javaslat.

A Postabank volt vezetőinek a védelmét ellátó ügyvédek jogi álláspontja az ügy kezdete óta az, hogy egyik gyanúsított sem követte el a terhére rótt bűncselekményt. Dr. Nehéz-Posony István, Princz Gábor ügyvédje lapunknak az ügy jelenlegi szakaszában nem kívánt nyilatkozni.

A Postabank-ügy kirobbanása után az állam 153 milliárd forinttal tartotta szükségesnek konszolidálni a pénzintézetet, amely összeg hiányát is Princz Gábor és vezetőtársai számlájára írták.

Azt viszont a büntetőeljárás során egyetlen szakértő sem igazolta, hogy bármely gyanúsított vétkes módon működött közre pénzek eltüntetésében, netán bizonyos összegeket saját céljaira fordított volna. Egy bank helytelen gazdálkodása, a veszteségek felhalmozása, de akár a csőd sem feltétlenül büntetendő vezetői magatartás következménye. Épp ezért azt, hogy a 153 milliárdos állami tőkeinjekció valóban indokolt volt-e a Postabank esetében, sem a bűnüldöző hatóságnak kell eldöntenie.

Az évszázad bűnügyének kikiáltott Princz-ügy vizsgálata tehát nem igazolta a felelős állami szervek feljelentéseiben foglalt tényállítások legnagyobb részét.

A kormánynak vagy egy éven belül meg kell lépnie a Postabank Rt. privatizálását, vagy két-három évre el kell halasztania azt - mondta Urbán László, a Postabank Rt. vezérigazgató-helyettese az MTI-nek kedden. Közölte, hogy a Postabank új arculatának kialakítása már megtörtént, azonban a versenyképesség fenntartása érdekében további jelentős beruházásokra van szükség, főleg az információtechnika területén. A minimum ötmilliárd forintos beruházáshoz a Postabanknak van elegendő forrása, azonban a kormánynak el kell döntenie, hogy megvárja-e ennek a fejlesztésnek az eredményét, ami minimum két-három évet vesz igénybe. Idén a Postabank tervei szerint 500 millió és 1 milliárd forint közötti nyereséggel számolnak. A Postabank tavaly 282 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zárta az évet.

(Népszava)