Kié lesz az ingatlanadó?<br/>

A fizetési morál jelentős romlását okozhatja, ha a főváros és a parlament ellentétes jogszabályokat alkot az építmény- és telekadó beszedéséről. Szakértő szerint a budapesti önkormányzatok százmillióktól eshetnek el jövőre, ha nem tisztázódik: a fővárost vagy a kerületeket illeti az ingatlanadó.

A fővárosi önkormányzat csütörtöki ülésén tárgyalja azt az előterjesztést, ami az egységes építmény- és telekadó 2000. január 1-jei bevezetésének előkészítéséről szól. A tervek szerint a főváros egymilliárd forintot fordít arra, hogy felállítsa és elhelyezze az új, 170 fős adóapparátusát, ami átveszi a munkát a 23 kerület adóosztályaitól. Csakhogy időközben fideszes országgyűlési képviselők két indítványt is benyújtottak a parlamentnek, ami azt célozza, hogy az adóbeszedési jog kerüljön a kerületekhez. A javaslatokat ősszel tárgyalják a honatyák.

Dercze Tamás újpesti polgármester szerint a kormánykoalíció nagy valószínűséggel elfogadja valamelyik javaslatot, ebben az esetben viszont a főváros várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul. Az adófizetéssel kapcsolatban év végére teljes bizonytalanság alakulhat ki, az emberek ugyanis nem tudják majd, hova kell fizetniük. A kerületeket több százmillió forint bevételkiesés sújthatja. Az ügyben a parlament és a főváros felelőssége is felvethető. Az előbbinek még a tavaszi ülésszakban meg kellett volna hoznia döntését a módosításról. A fővárosnak pedig az utolsó pillanatig kell várni a közpénz elköltésével, amíg ki nem derül, mit határoznak a honatyák.

Tiba Zsolt, a fővárosi önkormányzat főjegyzője elmondta, hogy a testület kettős szorításban van. Egyrészt tartania kell a saját rendeletben megállapított január 1-jei határidőt az egységes ingatlanadó bevezetésére, másrészt minél kevesebbet kell elköltenie, míg el nem dől a törvénymódosítási javaslatok sorsa. Ezért a város vezetése úgy döntött, hogy csak október 1-jétől veszik fel a szükséges létszám 20 százalékát (30-40 embert). Az adóhivatal (amely a városháza eddig üresen álló szárnyában kap helyet) berendezése és a bér így is több tízmillió forintba, rosszabb esetben több mint százmillió forintba kerül. Ez a pénz a fővárosra kedvezőtlen parlamenti döntés esetén elveszik.

Tiba elmondta, hogy már most vizsgálják az esetleges őszi törvénymódosítást, az egyik esetében az alkotmányosság, a másikéban pedig a kétharmados többség szükségessége vetődik fel. A főváros a neki kedvezőtlen döntés után szinte bizonyosan az Alkotmánybírósághoz fordul. Azt Tiba is elismerte, hogy az embereket összezavarhatja és nem tesz jót az adómorálnak, ha szinte havonta változik az adó kivetője.

(Népszava)

Ajánló: