Ügynöktörvény: két újabb beadvány az Alkotmánybíróság előtt<br/>

A besúgók rejtegetése és önkényes megkülönböztetés miatt bírál az ellenzék Az átvilágítás személyi körének kiválasztása, az ellenőrzés korlátozott lehetőségei, illetve az iratok titkossága miatt támadják az új ügynöktörvényt az ellenzéki pártok. Az MSZP szerint a jogszabály diszkriminatív, amiért önkényesen emel ki bizonyos csoportokat, a pártok és a sajtó vezetőit. Az SZDSZ pedig továbbra is az egykori titkosszolgálati iratok nyilvánosságáért harcol. De a törvény szerintük is diszkriminatív, saját múltjuk ellenőrzését ugyanis csak a "kiválasztottak" kérhetik.

Csákabonyi Balázs és Nikolits István MSZP-s képviselők csütörtökön küldik el közös beadványukat az Alkotmánybírósághoz (Ab). A dokumentum szerint az ügynöktörvény alkotmányellenes, amiért az átvilágítandók körének kiterjesztése nem egységes ismérvek alapján történt.

Nikolits István volt titkosszolgálati miniszter kérdésünkre elmondta, a politikai közvéleményt nem csak a sajtóvezérek és pártelnökök alakíthatják, ráadásul a törvény nem értelmezi a közvetett, illetve közvetlen befolyásolás fogalmát, így elvileg bárkire - még egy zenei szerkesztőre is - kimondhatják: alkalmas a befolyásolásra, tehát át kell világítani. A szocialisták kifogásolják továbbá, hogy az ellenőrzés a költségvetési támogatásban részesülő pártok vezetőire is kiterjed. Ez a megkülönböztetés önkényes, egyrészt azért, mert az Alkotmány szerint a pártok közvetlenül nem gyakorolhatnak közhatalmat, másrészt mert egy támogatásban nem részesülő párt vezetői is befolyásolhatják a közvéleményt. Arról nem is beszélve - tette hozzá Nikolits -, hogy egy nem támogatott párt képviselője is bekerülhet a parlamentbe. Tehát: a politikai befolyásolásnak, a közvélemény formálásának nem lehet pontos mércéje a költségvetési támogatás - hangsúlyozta a politikus.

Mécs Imre (SZDSZ) a közeljövőben fordul az Ab-hez arra hivatkozva, hogy mindenkinek joga van az állambiztonsági szervek által róla gyűjtött adatok teljes körű megismerésére, továbbá ahhoz, hogy igazolást kérhessen annak bizonyítására, hogy nem volt ügynök. A politikus szerint az ellenőrzést, az adatok nyilvánosságát ki kellene terjeszteni a BM egykori III/I, II és IV-es csoportfőnökségeire is (jelenleg az átvilágítás csak a III/III-ra vonatkozik). Ezt az indokolja, hogy a hírszerzésnek, a kémelhárításnak, a belső elhárításnak, valamint a katonai elhárításnak közös ügynökhálózata volt (a III/V. csoportfőnökség, a "technika" pedig a többi négy részlegnek szállított poloskákat).

Haraszti Miklós író, volt országgyűlési képviselő a közelmúltban, az Élet és Irodalomban megjelent cikkében azt írja: amikor külföldön járt, a III/I. csoportfőnökség vette gondozásba, amikor itthon külföldi újságírókkal beszélgetett, arról a III/II. számolt be. A besorozott Orbán Viktort pedig a III/IV. próbálta - sikertelenül - beszervezni - írja Haraszti.

"Történelmünk megismerése nem áll a hatalom érdekében: a hatalom érdeke az, hogy a múlttal kapcsolatban bizonyos dolgok ne derülhessenek ki, az ugyanis veszélyeztetné a titkosszolgálatok működését" - véli Mécs Imre. Álláspontja szerint az ügynöktörvény továbbra is a hatalomnak kedvez, amire jó példa, hogy változatlanul maguk a titkosszolgálatok döntik el, milyen iratokat adnak át a Történeti Hivatalnak, illetve az átvilágítóbíráknak.

Nyusztay Máté

(Népszava)

Korábban:

(2000.06.23.)