Minimális lesz a béremelés az egészségügyben<br/>

Elmarad az egészségügyben dolgozók bérfejlesztése, ha a kormány a Pénzügyminisztérium költségvetési javaslatait fogadja el augusztusban. Az Egészségügyi Minisztérium jelentős lépésnek tartja a mintegy nyolcvanezer dolgozót érintő minimálbér-emelést. A szakszervezetek az egészségügyi rendszer tudatos rombolását hangoztatják, és legalább harmincszázalékos bérfejlesztést kérnek jövőre a PM legfeljebb kilencszázalékos javaslatával szemben.

Egyelőre úgy tűnik, a jelenlegi kormányzati ciklusban sem zárkóztatják fel az egészségügyi dolgozók bérét. A Pénzügyminisztérium két évre szóló költségvetési javaslata szerint jövőre 7,5, azután pedig 6,75 százalékkal nőhetnek a közszférában dolgozók bérei. Ettől egyelőre az egészségügyiek fizetésemelése sem térhetne el 2001-ben. derült ki a PM államtitkárának csütörtök esti nyilatkozatából.

Varga Mihály a Népszava kérdésére elmondta: az egészségügyi szférában elképzelhető az átlagos hét és fél százaléknál magasabb béremelés jövőre. Ez elsősorban a minimálbér tervezett negyvenezer forintra történő emelésének hatására történhetne. - Így körülbelül a 8,5-9 százalékot is elérheti a szféra munkavállalóinak jövő évi fizetésemelkedése - összegezte álláspontját az államtitkár. - Ettől függetlenül a mostanában megismert költségvetési számok csak javaslatok, minden a kormány döntésétől függ, amit várhatóan augusztusban meg is hoznak - tette hozzá Varga Mihály.

A Pénzügyminisztérium egyébként meglehetősen szűkre szabta saját mozgásterét a költségvetés tervezésekor: eredeti elképzeléseihez képest legfeljebb 80-100 milliárd forintot hajlandó engedni a tárcák összesen 700 milliárdos többletigényének kielégítésére. Csak az egészségügyi tárca és az E-alap pluszigénye meghaladja a tizennégy minisztérium között szétosztható összes pénzt.

Az Egészségügyi Minisztériumban nem kívánták konkrétan meghatározni a tárca béremelési szándékát, de a minimálbér tervezett emelését fontos lépésnek tartják a bérfejlesztésben. Mint azt korábban a Népszava megírta, a szakminisztérium 20 milliárd forint többletigényt fogalmazott meg a PM eredeti elképzeléseihez képest, különböző programok finanszírozására, beszerzésekre, felújításokra. Az egészségügyi dolgozók béreit tartalmazó E-alap bővítésére a pénzügyi tárca 30 milliárdos javaslatával szemben az OEP és a szaktárca 90 milliárd forintot szeretne. Az igények elbírálása és a prioritások meghatározása a kormány feladata.

- Törvénysértő a kétéves költségvetés, mivel az államháztartási törvény éves tervezést ír elő - mondta lapunknak Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. - A tervezetben egyébként az idei évhez hasonlóan nem számolnak a dologi kiadások növelésével, ami idén - 9 százalékos inflációval számolva ? 13 milliárd forintos forráskivonást jelent az egészségügy területéről - nyilatkozta a szakszervezeti vezető.

Ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók helyzete érezhetően javuljon, és megszűnjön a munkaerő-elvándorlás, jövőre 30-40 százalékkal kéne emelni
juttatásukat.

Az egészségügyi miniszter által két éve ígért 400 százalékos béremeléséből a kormány négyéves ciklusa alatt egyelőre úgy tűnik, csak 35 százalék körüli nominális (infláció nélküli) keresetnövelés válik valóra. Tavaly 10 százalékos éves infláció, befagyasztott bértábla és a kormány 13,4 százalékos béremelési ígérete mellett az egészségügyiek 90 százalékának keresete 9,3 százalékkal emelkedett, tíz százalékuk bére az 1998-as szinten maradt - áll az EDDSZ értékelőjében.

A kormány intézkedései miatt elképesztő méreteket ölt a pályaelhagyás, jelentősen nőtt az egy dolgozóra jutó terhelés, az ellátás színvonala pedig csökkent.

(Népszava)