Alkalmazhatósági szempontból veszi ma górcső alá az Országos Munkaügyi Tanács Jogi Bizottsága a Munka törvénykönyvének tervezett módosítását. A munkaadói, a munkavállalói és a kormányzati oldal elképzelései több szempontból élesen eltérnek egymástól. A szakszervezetek felháborítónak, érdekeikkel ellentétesnek tartják a tervezetet, aminek hangot is adnak.

A Munka törvénykönyvének küszöbön álló változtatásairól tárgyal ma az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) Jogi Bizottsága. A tervezett módosítások a kilenc európai uniós irányelv átvételét célozzák. A munkaadók, és a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei, valamint a kormány képviselőiből álló bizottság ülésén a törvényjavaslatot ma alkalmazhatósági szempontból vizsgálják a szakértő tagok.

A változtatásoknak még csak a tervezete készült el, ám a munkaadók, a munkavállalók és a kormány elképzelései meglehetősen eltérőek.

Márkus Imre, a MSZOSZ egyik legnagyobb tagszervezetének, a vasutasoknak elnöke elmondta: a tervezett változtatások túlmutatnak az EU jogharmonizáción, ráadásul hátrányosan érintik a munkavállalókat, a kettő együtt pedig azt eredményezheti, hogy a dolgozók negatívan fognak hozzáállni az unióhoz.

Az MSZOSZ később szeretné a parlament elé vinni a módosítást, és további egyeztetésekre akarja hívni az OMT foglalkoztatási és bérbizottságát. Az MSZOSZ ellenjavaslatokkal próbálja a munkavállalók érdekeit védeni a változtatásokkal szemben: az alapbér intenzívebb emelését, és a rugalmasabb munkaidő fejében heti harmincöt órás munka-idő bevezetését szorgalmazza. Márkus hozzátette: a munkavállalók képviselői még a parlamenti vita előtt akarnak eredményeket elérni, mivel - tekintve a kormánypárti többséget - ekkor már úgyis megszavazzák.

Geiger Tiborné, a Magyarországi Gyáriparosok Országos Szövetségének munkaügyi szakértője a tanács munkaadói oldalának képviseletében a Magyar Hírlapnak elmondta: egyetértenek azokkal a változtatási javaslatokkal, amelyek az európai uniós jogharmonizációt szolgálják, ennél azonban nem akarnak tovább menni. A csoportos létszámleépítés szabályait például nem biztos, hogy módosítani kellene. Ugyanakkor nem értenek egyet a szakszervezetekkel abban, hogy a tervezett módosítások egyoldalúan munkaadóbarát változtatások lennének. Az EU- direktívák ugyanis a munkavállalók érdekében születtek.

Pál Lajos, a Szociális és Családügyi Minisztérium jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a mai ülés levezető elnöke elmondta: a szakszervezetek vehemenciája, amivel a javaslatot támadják egyáltalán nem indokolt. Az anyagot még májusban megküldték véleményezésre a szakszervezeteknek, és még mindig van lehetőség a változtatásokra. Sok kérdésben a szakszervezetek félreértik a tervezetet.

Bizonyos szakszervezetek által támadott pontok nincsenek, vagy nem az általuk interpretált módon vannak benne a tervezetben. A módosítások egyébként több szempontból jobb helyzetet teremtenek a munkavállalóknak, maximálják a napi és a heti maximális munkaidőt, és kötelezővé teszik a pihenőidő kiadását - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Budaker Judit, Vég Olga Noémi

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2000. július 17.)