Az olajbizottság hétfői ülésén nagy vihart váltott ki Nógrádi Zsolt vasárnap, az RTL Klubnak adott interjúja. Lentner Csaba (MIÉP) szerint Nógrádit a háttérből irányítják, vele akarják a bizottság figyelmét elterelni más, olajügyekkel kapcsolatos kérdésekről. Tóth Károly (MSZP) szerint egyértelműen felkészítették Nógrádit.
Kóródi Mária (SZDSZ) szerint Nógrádi Zsolt vasárnapi - az RTL Klub Akták című műsorában elhangzott - nyilatkozata miatt meg kell vizsgálni az olajtanú és a titkosszolgálatok esetleges kapcsolatát.
Fazekas Sándor (Fidesz) szerint Nógrádi szavahihetőségét megkérdőjelezi, hogy a június 8-i bizottsági meghallgatáson a TV-interjúban elhangzott vádak nagy részét nem mondta el a képviselőknek.
Az interjúban megvádolt politikusok reakciói
A testület - a Nógádi-nyilatkozat hatására - elfogadta, hogy a nemzetbiztonsági bizottsággal ülésezzenek közösen. A rendhagyó ülésre meghívják Kövér László volt, és Demeter Ervin jelenlegi titkosszolgálati minisztereket.
A titoktárca képviselőitől többek között arra vár választ a bizottság, hogy volt-e közvetlen kapcsolat Nógrádi Zsolt édesapja és a titkosszolgálatok között, illetve volt-e köze a titkosszolgálatoknak ahhoz, hogy Nógrádi Zsoltot 1998 novemberi eltűnése után nem lehetett elérni. A bizottság az olajtanú nyilatkozatában elhangzott 18 ezer oldalas dokumentumról is információkat vár a titkosszolgálati vezetőktől.
Balogh László MDF-es képviselő kiegészítő javaslatára azt is megszavazta a bizottság, hogy 1988-tól az összes titkosszolgálati vezetőt hallgassák meg.
A bizottság elfogadta Lentner Csaba MIÉP-es képviselő azon indítványát, hogy a testület hallgassa meg a 1993 nyarán az olajügyekkel kapcsolatban létrehozott oparatív bizottság mind az öt, akkor miniszteri tisztet betöltő tagját.
Szintén megszavazták, hogy az elmúlt időszak egyes vezető állami tisztségviselőinek nyilatkozniuk kelljen az ő vagy közvetlen hozzátartozóik tulajdonában volt-e, van-e olajipari tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság, illetve végeztek-e bármiféle munkát olajforgalmazással kapcsolatos vállalkozásnál.
Az indítvány szerint ilyen nyilatkozatot kellene tenniük az 1990. és 1998. közötti időszak miniszterelnökeinek, minisztereinek, államtitkárainak és helyettes államtitkárainak, valamint azoknak, akik az 1988. január 1-je és 2000. július 30-a között a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokai vagy parancsnokhelyettesei, megyei parancsnokok vagy azok helyettesei, olajügyekben eljáró parancsnoki és főtiszti besorolású személyek, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökei, elnökhelyettesei, megyei igazgatói, helyettesei, illetve olajügyekben eljáró osztályvezető szintű munkatársai voltak.
Nyilatkozniuk kellene, azoknak is, akik a Legfelsőbb Bíróság elnökei, elnökhelyettesei, megyei bíróságok elnökei, elnökhelyettesei és olajügyekben eljáró bírái, legfőbb ügyészek és helyetteseik, megyei főügyészek, főügyész-helyettesek, olajügyekben eljáró ügyészek, ügyészi hivatali nyomozók, az Országos Rendőr-főkapitányság főkapitányai, budapesti és megyei kapitányai, azok helyettesei, vagy az olajügyekben eljáró parancsnoki és főtiszti besorolású személyek voltak.
 |
| Pál László és Dunai Imre a bizottsági ülésen Fotó: Havaria Press |
A testület egy, az olajmaffia működését megkönnyítő jogszabály, a halasztott vámfizetéssel kapcsolatban kérdezték a megjelent politikusokat és a vámparancsnokot. Dunai Imre, az ipari tárca egykori közigazgatási államtitkára, későbbi minisztere ugyanis 1994. augusztusában levélben felszólította Arnold Mihályt, hogy állítsa vissza a halasztott vámfizetés lehetőségét. Arnold ugyanis 1994 nyarán felfüggesztette a halasztott vámfizetésről szóló kormányrendeletet.
"A halasztott vámfizetés felfüggesztése igazságtalanul sújtotta a tisztességesen működő vállalatokat. A megváltozott kereskedelmi feltételek ronthatták volna Magyarország megítélését. Ráadásul a halasztott vámfizetéshez bankgaranciát kértek, így nem lehetett ezzel a lehetőséggel visszaélni" - mondta Dunai.
Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka ezzel szemben úgy tudja, könnyedén vissza lehetett élni a kedvezményes vámfizetéssel, sokan vissza is éltek. Nem volt ugyanis a vámosoknak központi nyilvántartása a levámolt szállítmányokról. Ha egy cég ugyanazon a napon több szállítmányt behozott az országba, az első szállítmány kivételével a többi utáni vámfizetést könnyedén elcsalhatta. A bankgarancia legtöbbször csak egy rakomány értékére szólt.
Dunai Imre szerint nem is érdemes foglalkozni az egész olajüggyel: a kilencvenes évek elején évente 600 millió amerikai dollár értékben importált Magyarország. Ebből 12 millió dollár volt a háztartási tüzelőolaj. Ennek körülbelül 20 százalékát hozták be magáncégek: ez - akkori árfolyamon - évi 1,2 milliárd forintnak megfelelő összeget jelent. Ennyi olajterméket legfeljebb 13-14 milliárdért lehetett eldni, ennyvel károsíthattálk meg a költségvetést. Semmiképpen sem lehetett ebből több ezer milliárddal megkárosítani az államot. Dunai szerint a míniummal szennyezett paprika akkoriban sokkal nagyobb problémát jelentett, mint az olaj.
Pál László és Dunai Imre, a Horn-kormány ipari miniszterei elmondták: tudtak arról, hogy léteznek illegális olajügyletek az országban, de a jogszabályok folyamatos szigorításával megpróbálták ezt visszaszorítani.
Pál László, volt ipari miniszter azt mondta: tudtak arról, hogy a legális olajkereskedelem mellett illegális kereskedelmet is folytattak olajjal és olajszármazékokkal az országban, de szerinte ennek ellenére nem járt el jogszerűen a VPOP parancsnoka, amikor az 1994-es kormányváltás idején felfüggesztette a halasztott vámfizetésre vonatkozó miniszteri rendeletet.
Arnold Mihály csak azoktól a cégektől vonhatta volna meg a halasztott vámfizetési kedvezményt, amelyek vámbűntettet követtek el - közölte Pál László.
[origo]
Ajánló:
Korábban:
(2000. július 30.)