Nógrádi olajos ügye csak 2002-ben évül el<br/>

Bár két nappal korábban még minden illetékes hatóság tagadta, csütörtökön a rendőrség beismerte: kétszer is adtak ki elfogatóparancsot Nógrádi Zsolt ellen. Egyszer rossz minőségű termék forgalombahozatala miatt indult ellene eljárás, amit később átminősítettek adócsalássá, másodszor pedig csalás miatt körözték. Az adócsalás ügyében a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Parancsnoksága annak ellenére elutasította a nyomozást elévülésre hivatkozva, hogy a jogszabályok szerint Nógrádi ügye csak 2002-ben évülne el.

Kedden még a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP), a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Parancsnoksága, az Országos Rendőrfőkapitányság, a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság, a Békés megyei Rendőrfőkapitányság, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság és a Határőrség Országos Parancsnoksága is valamennyien azt állították: nem adtak ki körözést Nógrádi ellen. Ehhez képest csütörtökön már valamennyi érintett hatóság - a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Parancsnoksága, az Országos Rendőrfőkapitányság és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság - beismerte: kétszer is adtak ki körözést Nógrádi Zsolt ellen. Arra senki nem adott magyarázatot: miért állítják most az ellenkezőjét annak, amit két nappal ezelőtt mondtak.

Először 1993. december 20. és 1997. május 8. között volt érvényben elfogatóparancs Nógrádi ellen. 1993-ban rossz minőségű termék forgalombahozatala miatt indított eljárást a kiskunhalasi rendőrség a vállalkozó ellen. Az ügyet Sipos Jenő, a VPOP szóvivője szerint 1994-ben felfüggesztették, majd 1997 márciusában átminősítették a vádat adócsalássá, és a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Parancsnokságához továbbították az aktákat. A pénzügyőrség azonban elévülésre hivatkozva megtagadta a nyomozást, és visszaadta az aktákat a rendőrségnek.

Sipos csupán annyit közölt: egy jelentésben látta, hogy a pénzügyőrség elévülésre hivatkozva adta vissza az ügyet a rendőrségnek. "Az elévülési időt tudomásom szerint a felfüggesztés napjától számítják" - mondta Sipos, aki "nem kívánt a részletekbe belebonyolódni".

Az [origo] azonban ügyvédi és rendőrségi forrásból úgy tudja: a jogszabályok szerint az elévülési időt az utolsó nyomozati tételtől kell számítani. Az elévülési idő mindig annyi, mint amennyi az adott bűncselekmény miatt kiszabható legmagasabb büntetési tétel. Ha 1994-ben fel is függesztették Nógrádi ügyét, azt 1997-ben ismét elővették, hiszen átminősítették az ügyet, ami ekkor már adócsalás vádjával került a VPOP-hez. Ez esetben tehát az elévülést 1997-től kellett volna számítani. Mivel az adócsalás elévülési ideje 5 év, ez az idő 1997-ben még semmiképp sem járhatott volna le. Így, ha a hatóságok jogszerűen járnak el, az ügy csak 2002-ben évül el.

A másik ügyben - telefonos csalás vádjával - a kiskőrösi rendőrök adtak ki elfogatóparancsot Nógrádi ellen. Ezt az ügyet szintén elévülésre hivatkozva zárták le.

Mivel a kiskunhalasi és a kiskőrösi rendőrségnél, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Parancsnokságánál hírzárlatot rendeltek el - mondván az üggyel kapcsolatban csak a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága nyilatkozhat - az egyes esetekkel kapcsolatban nem sikerült az [origo]-nak részleteket megtudnia. A nyilatkozatra kijelölt személyek ugyanis valamennyien azt mondták: nem ismerik az ügy részleteit, nekik csupán ennyi információ áll a rendelkezésükre.

Nógrádi ellen egy harmadik eljárás is indult: 1999 októberében Kecskeméten letartóztatták lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélés és okirat-hamisítás miatt. Ez az ügy máig folyamatban van, jelenleg a Dunakeszi Városi Bíróság előtt. Nógrádit az előzetes letartóztatás után nem sokkal szabadlábra helyezték. Novemberben valószínűleg már kinn is volt, hisz Pallag Lászlót, az olajbizottság elnökét nyolc hónappal azelőtt kereste fel, hogy júniusban vallomást tett a bizottság előtt. Az előzetes letartóztatást pedig az illetékes ügyészség egy hónap elteltével felülvizsgálja.

A jogszabályok szerint az előzetesből akkor engedhető szabadlábra az elkövető, ha nem kell tartani a szökésétől; ha nem veszélyezteti az eljárás sikerét, hogy szabadlábon összebeszélhet esetleges tettestársaival; és ha nem áll fenn a bűnismétlés veszélye.

Mivel Nógrádi aktája jelenleg a Dunakeszi Városi Bíróságnál van, annak részleteiről az ítélkezési szünet végéig - augusztus 21-ig - senki sem kaphat információt. Így nem tudni, Nógrádit milyen indokkal helyezték szabadlábra, miközben - igaz más ügyben - kétszer is eredménytelenül körözte a rendőrség évekig.

[origo]

Ajánló:

Korábban:

(2000. augusztus 1.)