Nyolc esetben mulasztott a T. Ház<br/>

A parlament nyolc jogszabály megalkotásával, illetve azok módosításával adós. Az elmúlt kilenc évben mintegy harminc esetben követett el mulasztásos alkotmánysértést az Országgyűlés. Az egyik legrégebbi mulasztás a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása, a probléma megoldása egységes politikai döntés híján csak évek múlva várható.

A mulasztásos alkotmánysértéseket az Alkotmánybíróság (AB) állapítja meg, ám nem kötik szankciókhoz azok teljesítését - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Szikinger István. Az alkotmányjogász elmondta: az elmúlt két évben nyolc esetben szólította fel hiába a jogszabályok egy részének pótlására a taláros testület a T. Házat.

Az AB határidőt szab meg az egyes jogszabályok megalkotására vagy módosítására, ám nem történik semmi, ha a parlament nem tartja a dátumot, mivel egyetlen képviselőt sem lehet szavazásra kötelezni - fogalmazott a szakember, hozzátéve: a politikai-jogi kultúra kérdése, mennyire tartja be az Országgyűlés az AB által megszabott időhatárokat.

Szikinger leszögezte: a legtöbb esetben technikai ellentmondások feloldására kötelezte az Alkotmánybíróság a törvényhozást, ám néhány igazán fontos tartalmi problémát is orvosolnia kellene a parlamentnek.

A legfontosabb lenne ezek közül az Országgyűlés működésének folytonosságát a házszabályban rendezni, illetve a frakciókhoz nem tartozó képviselőknek a parlament állandó és ideiglenes bizottságaiban való részvételéről szóló szabályozás megalkotása, amelyet ugyancsak a T. Ház működését meghatározó jogszabályban kell szerepeltetni. Ez utóbbi elmaradása miatt alakulhatott meg majdnem a két független képviselőből álló Szövetség Kelet-Magyarországért párt frakciója - tette hozzá Szikinger, kiemelve: a jogszabály nemcsak a képviselőcsoport alakításához szükséges minimális létszámról dönt, hanem a független képviselők jogairól és kötelezettségeiről is.

Évek óta adós a T. Ház a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosításával - jelentette ki az alkotmányjogász. Ugyancsak elmaradt a parlament a Büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatos átmeneti szabályok megváltoztatásával. A kábítószer-használókat régebben nem sújtotta büntetés, amennyiben alávetették magukat orvosi vizsgálatnak, ám a Btk. módosítása után nem igazították hozzá ezt a részt a jogszabályhoz.

Ugyancsak ilyen technikai kérdésben nem döntött a parlament a választási eljárásról szóló törvény esetén, ugyanis nem szabályozza jogszabály a választási kifogások eljárási szabályait. A helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló szabályból kimaradtak egyes garanciális elemek, így nem lett meghatározva, mit tehetnek az állampolgárok, ha nem megfelelően állapítják meg a közszolgáltatók a díjakat.

Hasonló csúszás történt az ügyészi óvásról szóló jogszabály esetén, amikor a közigazgatási határozat ellen élhet ilyen módszerrel az ügyész. Szikinger kijelentette: idejétmúlt a jogszabály, ugyanis a szovjet típusú jogrendszerre volt a jellemző az ügyészség általános törvényi felügyeletének gyakorlata. Az igazságszolgáltatás ezen intézménye ma már inkáb büntetőügyekkel s nem közigazgatási határozatokkal foglalkozik - tette hozzá a szakember.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: