Lakóközösségek létrehozásával felújíthatók a lakótelepek<br/>

Részvénytársaságok mintájára létrehozott nonprofit lakóközösségek menthetik meg az évtizedek alatt egyre jobban leromlott lakótelepi házakat. Magyarországon egymillió lakás szorulna felújításra, de erre nincs pénz. A lakóközösség jogi személyként már hitelképes lehetne. A jelenleg fennálló jogi akadály egyetlen törvénymódosítással áthidalható lenne.

Nonprofit lakóközösségek létrehozásával megvalósulhatna az évtizedek óta rekonstrukcióra váró lakótelepek felújítása. Magyarországon egymillió ilyen lakás van, s ezek mindegyike hosszú idő óta újjáépítésre szorul. A lakótömbök fejlesztését, karbantartását, üzemeltetését lakóközösség intézné, melyet a lakók hoznának létre, azaz: a közös szervezet gazdasági társaságként működne, minden egyes lakó tulajdoni hányaddal rendelkezne benne. A lakásaikat - a részvénytársasághoz hasonlóan - apportálnák a közös szervezetbe, amelynek így társtulajdonosává válnának. Vagyis a tagok nem veszítenék el tulajdonukat, csupán a gazdaságosság érdekében egy kézben összpontosulnának a tulajdoni és az üzemeltetői jogok és feladatok.

A mintául szolgáló német modell lényege az, hogy a lakóközösségek jogi személyek. Ez lehetővé teszi a felújításhoz szükséges hitelfelvételt. A jogi háttér megteremtéséhez elegendő lenne a társasházi törvény módosítása - mondta dr. Hidasi Gábor ügyvéd.

A társasházi törvény egyik alfejezeteként rögzíthetnék, hogy a hagyományos társasházi forma mellett jogi személyként működő lakóközösségek is üzemeltethetnék a házat. A társasházi törvény 1998-as módosítása révén már számos olyan elem bekerült a jogszabályba, ami ebbe az irányba mutat.

A jogszabályi feltételek megteremtése tehát egy apró törvénymódosítás révén megtörténhet. Hidasi Gábor azonban úgy véli, erre még mindenképpen évekig várni kell. A jogalkotók ugyanis néhány éve fejezték be a társasházi törvény módosítását, így a jogász nem remél gyors változást.

Nem bíznak a döntéshozókban az érdekvédelmi szervezetnél sem. - Másfél éve kezdeményezzük a modell bevezetését, mégsem történik semmi, pedig csak kormányzati elhatározásra lenne szükség - jelentette ki Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke. Pedig ebben a konstrukcióban állami támogatás nélkül, banki hitelekből lehetne felújítani a lakótelepi tömböket.

A törlesztést a lakóközösség bevételéből finanszíroznák. Erre szolgálna a lakók által fizetett havi díj, valamint a rezsin megtakarított összeg is. A konstrukcióban bevételi forrás a lakók által nem használt helyiségek üzleti vagy lakáscélú bérbeadása a lakóközösségen kívüli személyeknek. De a közös vagyon növekedhet a felújításból származó értéknövekedés révén is. A lakóközösség további fejlődését pedig az garantálja, hogy a társaság a fentiekből befolyó nyereség 96 százalékát köteles visszaforgatni az ingatlanba.

A lakók nem a hagyományos értelemben vett közös költséget, hanem lakáshasználati díjat fizetnének havonta. Az összeg meghatározása többféleképpen történhet, a lakók döntésétől függően. Az egyes lakóra jutó rész kiszámítása lehet értékarányos, de a számítás történhet a hagyományos bérlakásokhoz hasonlóan a négyzetméterenként vagy a lakók számától függően költségarányosan is.

A tulajdonostársak a nem fizetőket ugyanúgy szankcionálják, mint más vagyonközösségben - magyarázta a LABE elnöke. Lehetséges, hogy megvonják vagy felfüggesztik a neki nyújtott szolgáltatásokat, nagyobb tartozás esetén pedig jelzálogjogot jegyeztetnek be ingatlanára.

A lakóközösségben az alapvető szervezeti felálláson kívül szinte mindenről maguk a közösségek döntenének. A döntés fóruma a taggyűlés lenne - mondta Gajári György, a Pilisvörösvárra megálmodott nonprofit lakóközösség egyik leendő tulajdonosa, a LABE helyi szervezetének elnöke. A tulajdonostársak közül mindenki egy szavazattal rendelkezne, függetlenül a tulajdonhányadtól. Ez garantálja, hogy senki nem szerezhet döntési többséget, mint ahogy a mai társasházaknál ez nem ritka a lakások felvásárlása révén.

A német modell Nyugat-Európában mindenütt bebizonyította létjogosultságát. A kontinensen 10 milliós nagyságrendben üzemeltetnek lakásokat ilyen közösségek. Eredetileg a hajógyárakból technológiaváltás miatt tömegesen elbocsátott munkások fejlesztették ki ezt a modellt, s ők honosították meg Rostockban, Hamburgban, Berlinben. Magyarországon ez a modell megmenthetné a mindinkább romlásnak induló lakótelepeket, tömbházakat.

(Népszava)

Ajánló: