Honvédségi központ lesz a fantomkórház helyén<br/>

A Róbert Károly körúti katonai kórház sorsának rendezésére a honvédelmi tárca illetékesei egy megoldást látnak, ha itt alakítják ki az igazgatási centrumot. Az anyagi fedezetül szolgáló ingatlanok értékbecslése alapján 12 létesítményt kívánnak eladni. Ezekért 23 milliárdra számíthatnak.

A Honvédelmi Minisztériumnak nincs 15-20 milliárd forintja arra, hogy a Központi Honvédkórház félkész épületét saját költségvetési keretéből befejezze - jelentette ki a Népszavának Wachsler Tamás közigazgatási államtitkár. Ezért az egyetlen ésszerű megoldás az, ha a Róbert Károly körúti objektumot a honvédelem igazgatási centrumává alakítják. Wachsler elmondta, a minisztérium és a vezérkar által használt épületek eladásából származó összeg fedezné az átalakítás és a költözés költségeit. A tervezetről egyébként a kormány dönt majd.

Egy, a Népszava birtokába került dokumentumból kiderül, mely ingatlanokat kívánja értékesíteni a tárca. A négy fővárosi irodaépületein kívül az értékesítési listára került a Honvédkórház Budai Tisztikórháza, a Verőcei Rehabilitációs Intézet és a Fogtechnikai Labor. Eladó lesz a Felderítő Hivatal, a Petőfi és a Vasvári laktanya, valamint a BHSE Sporttelep.

A Deloitte & Touche nemzetközi vagyonértékelő cég bevonásával készült becslés 23 milliárdos végösszeggel számol. Egy neve elhallgatását kérő független szakértő a lap kérdésére elmondta: néhány ingatlannak irreálisan alacsony a becsült ára. Szerinte a Hűvösvölgyi úton található, többhektáros terület épületeivel együtt minimum 7 milliárdot ér. A dokumentumban viszont csak 2,74 milliárd szerepel. A verőcei intézet félmilliárdját is kevesellette, mondván, néhány éve hasonló összeget költött rá a honvédség.

Kérdés, hogy az eladásra kínált ingatlanok mindegyikét sikerülhet-e értékesíteni. Bár az árak valóban meglehetősen alacsonyak, egyes vagyonelemeknek kötött a funkciója. Mint a lap megtudta, a Budai Tisztikórházról a XII. kerületi önkormányzat korábban kijelentette: tulajdonosváltás esetén sem minősítik át, az intézménynek kórházként kell továbbműködnie. A SOTE gerincsebészeti klinikájának is helyet adó intézmény magánkórházként való üzemeltetésére azonban nem sok lehetőséget látnak a szakemberek, mivel az a jelenlegi kórház-finanszírozási rendszerben pillanatok alatt tönkremenne. A lapnak nyilatkozva több érdekelt úgy vélte, az alig több mint egymilliárd forintra értékelt létesítmény legalább másfél milliárd forintot ér, de még ugyanennyit kellene a felújítására költeni.

A Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai székháza közös épületkomplexumot képez két további különösen bizalmas feladatot ellátó szervezettel. Falk Miksa utcai frontján helyezkedik el a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a Markó utca és a Honvéd utca felől pedig az ORFK Köztársasági Őrezrede - azaz a kormányőrség - határolja. A három, fokozottan védett intézmény egységének megbontása veszélyezteti az NBH, illetve a kormányőrség tevékenységét. Amennyiben ugyanis irodaházzá, szállodává vagy akár bankká alakítják a HM épületét, a titkos munkát végző szervezetek szinte testközelbe kerülnek idegenekkel. Nikolits István volt titkosszolgálati miniszter, MSZP-képviselő a lapnak elmondta, óriási biztonsági kockázatot jelent, ha a HM helyére "civilek" költöznek, s ezért valakinek felelősséget kell vállalnia. A mai műszaki színvonal, technikai fejlettség mellett az ilyen közelség kiszolgáltatottá teszi a titkosszolgálatokat az illetéktelenekkel szemben. (Az NBH épületét egyébként majd kétmilliárdos költséggel most újítják fel.)

Épp ezért a HM központi székházának eladásával kapcsolatban a nemzetbiztonsági kabinet tagjai, főként a belügy-, illetve a titkosszolgálati miniszter várhatóan megfogalmazzák aggályaikat. Az sem elképzelhetetlen, hogy a minisztérium épületének privatizálását végül nem engedélyezik, azt továbbra is állami kézben tartják és a tárcát valamilyen módon kárpótolják.

A honvédelmi tárca tervei szerint más "forró" ingatlanokat is értékesítenek. Ilyen a Katonai Felderítő Hivatal, azaz a hírszerzés székháza, illetve az az épület, amelyben a Katonai Biztonsági Hivatal, vagyis a kémelhárítás is működik. A volt légvédelmi parancsnokság XI. kerületi objektumáról úgy tudni, hozzá tartozik a Gellérthegy gyomrában lévő, szigorúan védett vezetési és irányítási központ - az úgynevezett "Szikla" - is, amelyet háborús körülmények között, vészhelyzet esetén használhat a hadvezetés, illetve a kormányzat.

Titkosszolgálati szakértők szerint teljesen elképzelhetetlen és minden szempontból elfogadhatatlanul veszélyes lenne akár a hírszerzést, akár az elhárítást beköltöztetni bármilyen más intézménnyel közös épületbe.

A Népszava úgy tudja, hogy a katonai hírszerzést a Budakeszi úton - nem messze a polgári hírszerzés központjától - egy olyan laktanyában szándékoznak elhelyezni, amelyet a tárca hosszú távon sem kíván értékesíteni. Elképzelhető, hogy ide költöztetik az elhárítást is.

Kormányzati tervek szerint egyébként össze kellene vonni a polgári és a katonai titkosszolgálatokat, ehhez azonban a nemzetbiztonsági törvény megváltoztatása szükséges. Nikolits István ezzel kapcsolatban elmondta, a kétharmados törvényt az MSZP nélkül a kormányoldal nem módosíthatja. A szocialisták azonban semmiféle, a nemzetbiztonságot érintő, hatalomkoncentrációt eredményező javaslatot nem támogathatnak mindaddig, amíg a kormány hosszú távon nem biztosítja az együttműködést az ellenzéki pártokkal.

A lap úgy értesült, hogy az átalakítás építészeti tervét a Rimely-Zajacz Stúdió Kft.-vel készíttette el a tárca. A cég mindaddig elzárkózik a nyilvánosságtól, amíg a megbízóval nem egyeztet.

(Népszava)

Ajánló:

Egyesek szerint a terv veszélyeztetné a hivatal biztonságos tevékenységét.