Csurka István vezeti a mentelmi ügyek listáját

A jelenlegi parlamenti ciklusban 44 mentelmi ügyet tárgyalt a T. Ház, és csak hat esetben döntött úgy: felfüggeszti a képviselői mentelmi jogot. Dávid Ibolya, igazságügy-miniszter a nyár elején kezdeményezte a mandátumrendszer átalakítását. A jövőben a képviselőket megillető mentelmi jog nem terjedne ki a közvádas büntetőeljárásokra.

A parlamenti képviselők mentelmi jogát csupán az esetek negyedében függesztette fel az Országgyűlés - derül ki az elmúlt tíz év parlamenti statisztikáiból. A T. Ház 1990 óta összesen 140 mentelmi ügyet tárgyalt, de a mentelmi jogot csak 40 esetben függesztette fel. Dávid Ibolya, igazságügy-miniszter a nyár elején kezdeményezte a mandátumrendszer átalakítását. Eszerint a jövőben a képviselők mentelmi joga nem terjedne ki a közvádas büntetőeljárásokra. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság fideszes elnöke elutasította a javaslatot, mondván: a közvádas ügyekben mindig felfüggesztik a mentelmi jogot.

A parlamenttől a hatóságok az esetek többségében rágalmazási, becsületsértési perek megindítása miatt kérik a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését, de volt már példa zártörési, hűtlen kezelési, sőt: kegyeletsértési ügyre is. Az előző ciklusban ittas járművezetés és cserbenhagyás, illetve hamis tanúzásra való felhívás miatt is tárgyaltak már mentelmi ügyet.

A mostani ciklusban Csurka István vezeti a listát: a mentelmi bizottság összesen hatszor foglalkozott a MIÉP-elnök ügyeivel, de a Ház egyetlen alkalommal sem szavazta meg "kiadását". 1994-98 között Rapcsák Andrásnak volt a legtöbb - 11 - mentelmi ügye.

A magánvádas - például rágalmazási - ügyekben a T. Ház általában fenntartja a mentelmi jogot. Az ilyen ügyek tárgyalásakor a mentelmi bizottság álláspontja rendszerint az volt: "a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait X. Y. nem lépte túl, ezért az ügy büntetőjogi értékelésére irányuló törekvést zaklató, az érintett képviselő munkáját zavaró jellegűnek minősítette." Ez volt az indoklás például akkor is, amikor Rapcsák András azt állította egy nyilatkozatában, hogy politikai ellenlábasai 40 millióval lefizettek egy regionális napilapot.

A rendszerváltás utáni első parlamentben 44 eset közül 17 ügyben felfüggesztették a mentelmi jogot, ezek közül 11 magánvádas ügy volt. 1994-98-ban összesen 52 ügyet tárgyalt a parlament, ebből 17 esetben - köztük 10 magánvádas ügyben - függesztették fel a mentelmi jogot. A mostani ciklusban 44 ügyet tárgyaltak, és 6 közvádas ügyben döntöttek a mentelmi jog felfüggesztéséről. Az újonnan tárgyalt ügyek közül említést érdemel Székely Zoltán (FKGP) zártöréses ügye, Szabó Attila (Fidesz) garázdasága, valamint Atyánszky György (FKGP), aki ellen - mint ismert - csődbűntett gyanújával indítottak eljárást. Mentelmi jogukat a Ház felfüggesztette, csakúgy, mint a fideszes Várhegyi Attiláét, aki ellen a szolnoki Fidesz-kampány körül kirobbant botrány ügyében folyik eljárás.

(Népszava)