Ősszel kipótolják a nyugdíjakat

Létminimum alatt él a fővárosi nyugdíjasok tizenöt százaléka - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal fővárosi igazgatóságának jelentéséből. A nyugdíjak növekedése 38 százalékkal maradt el az átlagkeresetek azonos időszaki emelkedésétől idén. Országosan a nyugdíjasok 38 százaléka tengődik a 25 500 forintos minimálbér szintje alatt.

Megélhetésükhöz szükséges minimális jövedelemszint alatt él a fővárosi nyugdíjasok tizenöt százaléka. A KSH adatai szerint az 560 ezer budapesti nyugdíjas közül 85 ezren kapnak havonta 25 500 forintos minimálbér körüli összeget, miközben már tavaly is 26 400 forint kellett az alapvető megélhetéshez. A legszegényebbek 20 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak, számuk a fővárosban 39 ezer körüli. Közel azonos arányú a viszonylag magas - 50 ezer forint vagy a feletti - járadékban részesülők aránya: ők az összes budapesti nyugdíjas 17 százalékát teszik ki, és 96 ezren vannak.

Tavaly a nyugdíjakat legalább tizenegy-, idén eddig nyolc százalékkal emelték átlagosan. A fővárosban jellemzően 8,4 százalékkal nőttek 2000-ben a nyugdíjak. Az egy főre jutó havi átlagos járadék mértéke Budapesten 38 000 forint. A fővárosi nettó átlagkeresetek növekedéséhez képest a nyugdíjak emelkedése 38 százalékos lemaradásban van - állapítja meg a KSH tanulmánya.

Éles különbségek figyelhetők meg az egyes kerületek nyugdíjasainak életszínvonalában, illetve területi megoszlásukban is. A kerületekben 34 600 és 43 700 forint között szóródnak az átlagos ellátási értékek. A legjobb anyagi helyzetben az I., a II. és a XII. kerületi idősek vannak: havi nyugdíjuk 11-15 százalékkal haladja meg a fővárosi átlagot. A legalacsonyabb juttatást - a budapesti átlagnál 8,9-7,5 százalékkal kevesebbet - a XXIII, a XVII., a XXI. és a VIII. kerületi nyugdíjasok kapják.

Kerületenként változik a nyugdíjban részesülők lakossághoz viszonyított aránya is. Az ezer lakosra vetített ráta 236 és 410 fő között ingadozik, helyenként 24 százalékkal kevesebb, helyenként 33 százalékkal több, mint a 309 fős budapesti átlag. A lakosság korösszetételétől függő mutatók szerint a nyugdíjasok és járadékosok aránya az I., az V., a XII., a II. és a XI. kerületben a legmagasabb, míg a IV. és a XVII. kerületben a legalacsonyabb.

A nyugdíjazás éve szerint a saját jogú nyugdíjasok több mint háromötöde (322 ezer fő) 1985 és 2000. január között ment nyugdíjba. Döntő többségük (66 százalékuk) beszámított szolgálati ideje 30 és 44 év közé esett, 45 és annál több évi munkaviszonyt 2,1 százalékuk tudott igazolni, 30 százalékot meghaladó hányaduk pedig 30 évnél kevesebb idővel rendelkezett.

Bár a KSH-ban még nem állnak rendelkezésre a fővárosi adatokkal mindenben összehasonlítható információk, a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak már vannak idei statisztikái. Ezek szerint 25 500 forint alatti ellátásban hazánkban jelenleg 1 millió 218 ezer nyugdíjas vagy járadékos részesül. Ez az összes nyugdíjas, illetve járadékos több mint 38 százalékát jelenti. Az ország egyéb területeihez képest így a főváros igen jó helyzetben van. Országosan inkább az öregségi nyugdíjak állnak közelebb a budapesti adatokhoz. Az 1 671 090 öregségi nyugdíjban részesülőt figyelembe véve alig tizennégy százalék, mintegy 229 ezer fő él kevesebb mint havi 25 500 forintból. Átlagos nyugdíjuk 35 931 forint, szemben a járadékosokkal kiegészített csoporttal: a több mint hárommillió nyugdíjban, járadékban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek idén 31 157 forintból kell havonta gazdálkodnia. A nyugdíjasok 2000. évi ellátási színvonalát némileg javítja, hogy novemberben pótlólagos nyugdíjemelést helyeztek kilátásba. A várakozásoknál magasabb infláció mértékétől függően vagy egyszeri kifizetésként, vagy év közbeni nyugdíjemelésként jutnak majd hozzá az idősek a kiegészítéshez.

(Népszava)

Ajánló: