Nehezen lehet felderíteni az önkormányzati korrupciót<br/>

A helyhatósági tisztviselők bűnbeesése rendszerint az első csomag bonbon elfogadásával kezdődik, de a milliós juttatások sem ritkák.

A települések lélekszámától is függ az önkormányzati alkalmazottak által elkövetett korrupciós bűncselekmények jellege, súlya. Az elmúlt évek bűnügyi statisztikáiból kitűnik, elenyésző azon esetek száma, amelyek nyomozásai eredménnyel lezárulnak, és a vádemelésig is eljutnak. A polgárok elképesztően nagy számban panaszkodnak arról, hogy ügyük elbírálása a "kötelezően elvárt" juttatásoktól függ.

Az önkormányzati illetékesek hálapénzt várnak, olykor követelnek olyasmiért, aminek végrehajtása egyébként munkaköri kötelességük lenne. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni nyomozói pontosan ismerik a trükköket, ám semmiféle eszközük nincs az eredményes felderítésre.

Határesetnek mondják a kisközségekben bevett gyakorlatot. Eszerint a különféle engedélyek kiadása attól gyorsul avagy lassul, mennyire van jóban a kérelmező és az ügyintéző, esetleg ezek családja. Bűnüldözési szempontból eldönthetetlen, hogy egy látványosan gyors vagy indokolatlanul lassú eljárás korrupciót, visszaélést takar-e.

Egy a Népszavának név nélkül nyilatkozó vállalkozó - aki nemrég feljelentést tett egy korrupt kisvárosi tisztviselő ellen - elmondta, kis híján ő keveredett bajba. Az építési engedély kiadását "feltételekhez" kötő előadót nem csupán hivatali felettese védte meg a hatóság előtt, de a területi rendőrkapitányságon sem igyekeztek az eset végére járni. Ráadásul "baráti" intést kapott a továbbiakban követendő "helyes magatartásról".

Konrád Antal ingatlanszakértő és -közvetítő sajátos telekspekulációról számolt be, s ez, véleménye szerint nem is számít ritkaságnak. Ha egy település közelében nagyberuházásra kerül sor, az önkormányzattól hamar "kiszivárog", mely területek válnak hamarosan értékessé, melyek értéktelenné. A szóbeszéd azonban gyakran alaptalan. Arra viszont alkalmas, hogy az értékvesztéstől tartók azonnal, áron alul szabaduljanak meg ingatlanjaiktól. E területeket furcsa mód épp a kiszivárogtató vagy környezete vásárolja fel. Mire kiderül, hogy épp az elkótyavetyélt rész értéke szökik magasra, már késő.

Azon önkormányzatok, amelyek területén jelentősebb építkezéseket - raktárbázist, üzemet - valósítanak meg, olykor milliárdos költségvetéssel, már más "korrupciós szinten" kísérthetők meg. Itt nem csupán egyes tisztviselőket, de akár a teljes képviselő-testületet is igyekeznek manipulálni a kedvező döntések érdekében. Már nem okvetlenül készpénzzel, hanem juttatásokkal, jól jövedelmező igazgatósági, felügyelőbizottsági tagsággal is igyekeznek megnyerni a jóindulatot. A pénzmozgásban a helyi személyiségek mellett részt vesznek bankárok, brókerek. A sokmilliós összegek ugyanakkor a település fejlődésének elősegítésére is alkalmasak, így közcél is motiválja a kisebb-nagyobb visszaélések elkövetőit. A legális bevételek, a befolyó adók, a beruházások állami támogatásai feltölthetik az önkormányzati kasszát. Ennek fejében a tervezett építkezések helyszínével kapcsolatban a testületek hamar "rádöbbennek", hogy épp oda kell helyi pénzből csatornát, szilárd utat építeni, a területet átminősíteni és így tovább.

Tipikusnak mondható a területek átminősítésének érdekében folytatott "lobbi". Például az üdülőt belterületté, a mezőgazdasági területet művelés alól kivonttá nyilvánító, ezzel a telek értékét növelő döntések kijárása.

A rendőrség szakemberei szerint bár az ilyen eseteknél már felfedezhető a szervezett elkövetésre utaló jelek, ugyanakkor, ha az esetek szereplői nagyot nem hibáznak, a "maffiázás" megfoghatatlan.

Egy, az utóbbi időben jelentős fejlődést felmutató város szakhatósági vezetője a Népszavának elmondta, az urbanizációnak, a gazdaság fellendülésnek már-már velejárói a tiltakozó mozgalmak, a beruházások ellenfeleinek "kezelése". Mint fogalmazott, egyes helyi önszerveződések, környezetvédő mozgalmak hangos megnyilatkozásai, majd elhallgatásai arra utalnak, mintha a beruházás megvalósításának forgatókönyvéhez tartozna az ilyenfajta fellépés. Arra természetesen lehetetlen bizonyítékot találni, hogy a tiltakozók jóindulatát megvásárolná az önkormányzat vagy a befektető, illetve, hogy a közjó védelmében feltűnő szerveződések erre mintegy felkínálkoznának.

Az ORFK korrupciós bűnözés ellen dolgozó szakemberei már többször felhívták a kormányzat figyelmét, hogy az önkormányzatoknál előforduló visszaélésekkel szemben hathatós fellépés szükséges. Míg a rendőri vesztegetés megelőzésére, felderítésére több szervezet, egység is létesült, addig a helyhatóságok - e tekintetben - lényegében ellenőrizetlenül működnek. A felderítés ráadásul sokkal nehezebb, hiszen egy irodában, négyszemközti beszélgetéseken történik a korrumpálás, ahol lényegesen személyesebb kapcsolatban áll a két fél, mint például egy autós és a zsebre bírságoló rendőr.

A bűnüldöző hatóság szeretné, ha a "veszélyeztetett" tisztségviselői körhöz tartozók családi vagyonnyilatkozatot tennének, amelynek nyomán gyarapodásuk is nyomon követhető. Ma sem lenne tanulság nélküli, ha a rendőrség bizonyos ügyekben megvizsgálhatná, hogy az egyébként alulfizetett ügyintézők milyen autóval járnak, hány telkük, mekkora házuk van, illetve milyen cégekben érdekeltek.

Az építési és lakhatási engedélyek kiadási gyakorlatának - évekre visszamenő - széles körű felülvizsgálata, különösen a belterületeken kívüli ingatlanok esetén, visszaélések tömkelegét hozhatná napvilágra.

Mértékadó becslések szerint az önkormányzatokhoz köthetően évente százmilliárdos nagyságrendű korrupciós pénz cserél gazdát, ám ezek egy részét vitathatatlanul a települések érdekében használják fel.

(Népszava)