Polt Péter legfőbb ügyészként először az olajügyekkel foglalkozott<br/>

Polt Pétert Györgyi Kálmán lemondása után május 2-án választotta meg legfőbb ügyésznek az Országgyűlés. Polt korábban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyetteseként dolgozott. Polt Péter augusztus 29-én 15 órától az [origo] Társalgójának vendége.

Polt Péter legfőbb ügyészt Györgyi Kálmán lemondása után május 2-án, május 16-i hatállyal választotta meg az Országgyűlés legfőbb ügyésznek. Györgyi Kálmán ugyanis, március 6-án indoklás nélkül lemondott, majd
két hónappal később május 15-én távozott posztjáról. Györgyi Kálmán Dávid Ibolya igazságügy-miniszter felkérésére büntetőjogi kodifikációért felelős miniszteri biztosként folytatja munkáját. Polt Pétert május 25-én iktatta be Áder János a legfőbb ügyészi pozícióba. Polt Péter korábban, 1995 nyarától az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt.

Göncz Árpád államfő egyedül Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét javasolta a legfőbb ügyészi posztra. Polt Pétert - aki korábban a Fidesz képviselőjelöltje volt -, a Fidesz, a FKgP, és a MIÉP támogatta. Az MDF ezzel szemben egy másik jelöltet, Heidrich Gábort, a Csongrád Megyei Bíróság elnökét javasolta legfőbb ügyésznek. Ez koalíciós feszültséghez vezetett. Miután a köztársasági elnök az Országgyűlésnek azonban csak Polt Pétert javasolta, az MDF is Polt mellé állt. Az MSZP és az SZDSZ nem támogatta Polt Péter legfőbb ügyésszé választását. A két ellenzéki párt megkérdőjelezte ugyanis az egykori fideszes képviselőjelölt Polt pártatlanságát. Kifogásolták azt is, hogy Poltnak nincs vezetői gyakorlata. A képviselők közül 206-an támogatták Polt Péter megválasztását, 168-an pedig ellene szavaztak. Mivel a legfőbb ügyész megválasztásához 50 százalék plusz 1 szavazat szükséges, így a 206 igen szavazat is elég volt, hogy Polt Pétert május 2-án, május 16-i hatállyal az Országgyűlés megválassza legfőbb ügyésznek.

Polt Péter a beiktatási ünnepségen, az Országgyűlésben közölte: "A legfőbb ügyész az én felfogásomban nem a törvényesség legfőbb őre, hanem a közérdek védelmezője a törvények uralmának biztosítása alapján".

Az úgynevezett olajügyekkel kapcsolatban még a korábbi legfőbb ügyész ideje alatt indult ügyészségi vizsgálat. Györgyi Kálmán lemondásának bejelentése után néhány nappal ismertette a vizsgálat eredményeit tartalmazó anyagot a parlament előtt.

Ez év júliusában, amikor már Polt volt a legfőbb ügyész, az ügyészség nyomozást indított Nógrádi Zsolt, az olajbizottság tanújának vallomásával kapcsolatban. Nógrádi ugyanis számos közéleti személyiséget hozott kapcsolatba az olajmaffiával. Többek között Pintér Sándor belügyminisztert is. Az ügyészség alig egy hónapos nyomozás után közölte: bűncselekmény hiányában megszüntetik a nyomozást az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben Lezsák Sándor MDF-es képviselővel, Szabó Iván volt pénzügyminiszterrel, Pintér Sándor korábbi rendőrfőkapitánnyal, jelenlegi belügyminiszterrel, valamint az MSZP meg nem nevezett pénztárnokával kapcsolatba hozott cselekmények tárgyában. Polt Péter elmondta, a fent említett személyek nem hozhatók összefüggésbe bűncselekmény elkövetésével. Az ügyészség Nógrádinak csak azokat a kijelentéseit vizsgálta, amelyeket az ügyészségen hivatalos jegyzőkönyvbe mondott. Így például az RTL Klub Akták című műsorában elhangzott vádakra nem terjedt ki a vizsgálat, mivel az ügyészség csak azokkal kapcsolatban tud eljárást indítani, akik hatóság előtt vádoltak meg személyeket bűncselekmény elkövetésével.

Polt Péter augusztus 29-én 15 órától az [origo] Társalgójának vendége.

[origo]

Ajánló:

A Népszava honlapján