Olajügyek, bűnüldözés, korrupció-ellenes javaslatok jellemezték az Országgyűlés keddi munkanapját<br

Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta a szervezett bűnözés elleni fellépések szabályairól szóló jogszabály módosítását kezdeményező törvényjavaslatot, s meghozta a számvitelről szóló törvényt. A Ház -mivel az ehhez szükséges négyötödös többség nem volt meg- nem fogadta el, hogy kivételes és sürgős eljárásban tárgyalja meg a kötelező gazdasági kamarai tagság megszűnésével összefüggő cégeljárásról szóló törvényjavaslatot.
Vágólapra másolva!

Részletes vitára bocsátották szavazataikkal a képviselők a hódmezővásárhelyi közgyűlés feloszlatását célzó, valamint az olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokra vonatkozó határozati javaslatot. Az SZDSZ képviselőcsoportja tárgysorozatba javasolta venni a kétszintű minimálbér bevezetéséről szóló előterjesztést, ám az Országgyűlés ezt elvetette.

A képviselők határoztak a hadigondozásról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatokról. Támogatták többek között, hogy - Hargitai János és Gyimesi József (Fidesz) javaslatára - térítésre legyen jogosult az is, aki kérelmét politikai okból nem terjesztette elő. A képviselők elfogadták, hogy - Mátrai Márta (Fidesz) és más képviselők javaslatára - a törvény 2001. január 1-jén lépjen hatályba.

Az Országgyűlés támogatott a helyi adókról szóló törvény módosításához benyújtott több módosító javaslatot is. Ezek között szerepel Perlaki Jenő (Fidesz) javaslata, amely azt célozza, hogy Budapesten az építményadót, a telekadót, magánszemély kommunális adóját, valamint a vállalkozók kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót pedig a Fővárosi Önkormányzat legyen jogosult bevezetni.

A Ház 184 támogató szavazattal, 122 ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadta a szervezett bűnözés elleni fellépés szabályairól szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslatot. Ebben szerepel, hogy ha az önkormányzat a türelmi zóna kijelölésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének a közigazgatási hivatal felhívását követő 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a türelmi zónát a belügyminiszter rendelettel öt évre jelöli ki.

Az Országgyűlés 184 igen szavazattal, 128 nem vokssal, 15 tartózkodás mellett meghozta az új számviteli szabályokról szóló kerettörvényt.

Az Országgyűlés 308 igen szavazattal, 10 ellenében, hat tartózkodással fogadta el azt a határozati javaslatot, amely Magyarország hozzájárulásáról szól a Nemzetközi Valutaalapnak a súlyosan eladósodott, legszegényebb országokat támogató programjához. Bogdán Emil (MIÉP) jelezte: frakciója nem támogatja a javaslatot, mivel álláspontjuk szerint az országnak hasznosabb és eredményesebb befektetésekkel kellene foglalkoznia.

Éles vitát hozott a Házban az Európa Tanács korrupció elleni büntetőjogi egyezményének megerősítéséről szóló határozati javaslat általános vitája. Kovács Kálmán (SZDSZ) közölte: képviselőcsoportja úgy látja, a magyarországi gyakorlat a korrupció elleni küzdelem terén nincs összhangban a nemzetközi deklarációkkal. Példaként az autópályák építését, az augusztus 20-i tűzijátékot, valamint a Postabank konszolidációját említette meg.

A szintén SZDSZ-es Bauer Tamás arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt két évben tovább súlyosbodott a helyzet a büntetőjogi védelem tekintetében. - A kormány autópálya-ügyben kijátszotta a meglévő közbeszerzési szabályokat - mondta. Szólt a képviselő a sajtó ellen szerinte megfogalmazódó fenyegetésekről, s úgy vélte, hogy a korrupció felügyeletét is megbénította a parlament ellenőrző szerepének minimálisra mérséklése. Utalt arra is Bauer Tamás, hogy az EU országjelentések is említést tettek a magyarországi korrupcióról.

Hegyi Gyula (MSZP) kifejtette: álláspontja szerint Magyarország nemzetközi megítélése romlott a korrupció elleni harc terén. Mint mondta, annak érdekében, hogy a média fellépjen a korrupció ellen, szükség lenne olyan közszolgálati médiumra, amely független a kormányzati befolyástól.

Válaszában Hende Csaba igazságügyi államtitkár közölte: előkészületben van a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, amely szeptember végén, október elején kerül a kormány elé. Az ellenzéki vádakat visszautasítva az államtitkár kiemelte: Magyarország jogállam, s nem a parlament, hanem a bűnüldöző szervek feladata, hogy a korrupciós ügyek kivizsgálását elvégezze.

Hende Csaba utalt arra is, hogy Magyarország - két helyet előrelépve az 1998-as helyzethez képest - jelenleg a 33. helyen áll a korruptságot vizsgáló, a világ összes országát tartalmazó listán, tehát nem nevezhető közepesen korrupt országnak.

A Ház végül 304 igen szavazattal, egy ellenében, nyolc tartózkodás mellett fogadta el a határozati javaslatot. Szintén elfogadta az Országgyűlés - 312:0:1 arányban - a pénzmosás felkutatásáról szóló nemzetközi egyezmény kihirdetésére vonatkozó határozati javaslatot.

(MTI)

Ajánló: