Aggodalomra ad okot, hogy a kormány túlságosan beleavatkozik a gazdaság egyes szektorainak működésébe. Ideje lenne felgyorsítani a távközlés liberalizációját, a kis- és középvállalkozóknak pedig jóval nagyobb támogatást kellene adni. Ezek voltak a The Economist budapesti konferenciáján részt vevő nemzetközi vállalatvezetők kormányhoz intézett fő gondolatai. Kritikaként fogalmazódott meg, hogy a kormányzat nem képviseltette magát elég magas szinten.

''Orbán Viktor azt üzente, olvassa ugyan a The Economistot, ám nem szereti" - mondták a szervezők a konferencia zárónapján, úgy tűnik, kissé zokon véve, hogy a miniszterelnök tavaly még megjelent, ám idén már a kancelláriaminisztert delegálta maga helyett. Stumpf István képviseletében aztán végül Fónagy János számolt be a "miniszterelnök prioritásairól".

A magyar gazdaság az utóbbi néhány évben kitűnő teljesítményt nyújt, ám aggasztó, hogy a kormány beleavatkozik a gyógyszerárak és az energiatarifák alakulásába - összegezte a záró sajtótájékoztatón a kétnapos eseményen elhangzottakat a szervezők nevében Nenad Pacek. A The Economist Group igazgatója emlékeztetett Surányi György előadására, melyben a jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság nem túlfűtött. Surányi hozzáfűzte: szigorú költségvetési politikára van szükség, hogy a növekedés fenntartható legyen.

A konferencia résztvevői kritizálták a kormányt az egészségügyi reform, az energiaárak, a magyarországi korrupció, a közbeszerzések, a nyugdíjrendszer, valamint a távközlés túl lassú liberalizációja miatt. Kari Kapsch, a Kapsch AG ügyvezető igazgatója felvetette, hogy sokkal nagyobb mértékben kellene támogatni a kis- és középvállalkozásokat. A Széchenyi programra három év alatt 430 millió forintot szán a kormányzat, érthetetlen azonban, hogy ennek az összegnek csupán öt százalékát kapja a kkv-szektor. A tervek szerint a pénz 50 százalékát költenék lakás-, 25 százalékát pedig autópálya-építésre. Kapsch szerint át kellene alakítani a források megosztását.

Fónagy János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára előadásában szólt arról, hogy a kormány a gazdasági növekedésből származó többletbevételek felét a jövedelmek növelésére, felét pedig a növekedés fenntartása érdekében beruházásokra kívánja fordítani. Fónagy szerint a dinamikus fejlődés motorja lesz az a 17 milliárd forint is, amely a kutatást és a fejlesztést szolgálja és amelyből végre tisztességes körülményeket lehet teremteni a hazai kutatók számára. Az államháztartási hiány jövőre a bruttó hazai termék 3,4 százalékára, míg az azt követő évben 3,2 százalékára csökken. Az államtitkár a kormány kétéves költségvetési terveit ismertetve kifejtette, hogy 2001-ben a magyar polgárok összesen 14 660 milliárd forintnyi értéket hoznak majd létre.

G. Tóth Ilda

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

AZ újság, amit a kormányfő nem szeret. (angolul)