Több börtönben nem megfelelőek a fogva tartás körülményei<br/>

A Legfőbb Ügyészség vizsgálatai szerint több börtönben nem engedik ki éjszaka toalettre az elítélteket, nem mindenhol biztosítanak időt az előírt napi sétára. A börtönőrök által a fogva tartottak sérelmére elkövetett bűncselekmények kevesebb mint feléről értesülnek a hatóságok.

Az Európa Tanács illetékes bizottságának 1994-es ajánlása óta a megyei főügyészségek havonta vizsgálják a rendőri őrizetben, előzetes letartóztatásban lévők, illetve a jogerős szabadságvesztésüket töltők helyzetét. Ennek alapján a Legfőbb Ügyészség évente összefoglalót készít.

Az Európa Tanács bizottságának ajánlására változott a jogi szabályozás, így a többi között bővült a fogva tartottak panasz- és jogorvoslati joga. A Magyarországon fogva tartottak nemzetközi normák alapján is kifogásolható helyzete elsősorban a 100 éves intézményrendszer és infrastruktúra következménye.

"A büntetőeljárás során hivatalos személyek által elkövetett jogellenes cselekmények mintegy 90 százalékban az elfogás és a kihallgatás alatt történnek és csak a fennmaradó 10 százalékban a fogva tartás során" - mondta Vókó György, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze, ismertetve a fogva tartottakkal kapcsolatos ügyészségi vizsgálat eredményét.

A Legfőbb Ügyészség jelentése megállapítja, hogy sok helyen nem biztosítják kellő időtartamban a fogva tartottaknak törvényben előírt napi egyórás sétát, továbbá egyes rendőrségi fogdák sötétek, hidegek és a szellőzésük sem megoldott.

Vannak fogdák, ahol előfordul, hogy éjszaka nem engedik toalettre a foglyokat, akik szükségüket a zárkában egy műanyag edénybe végzik. A fogdákban sok helyütt nincs polc, szekrény, a foglyok a földön tárolják személyes tárgyaikat, az élelmiszert és a szemetet egyaránt. Több megyei bv-intézetben is 200 százalékos a túlzsúfoltság. "A fogva tartottak azonban leggyakrabban ügyük elhúzódását, illetve a nekik járó levelek, gyógyszerek késedelmes átadását panaszolják" - áll a jelentésben.

A Legfőbb Ügyészség szerint kifogásolható az a több megyében is követett gyakorlat, hogy a fogva tartó személyi állomány által a fogva tartottak sérelmére elkövetett bűncselekmények nyomán indult büntetőeljárás mellett nem indítják meg a törvényben előírt fegyelmi vizsgálatot is. "Adott esetben az intézmény belső rendjét veszélyeztetheti, ha a jogerős ítélet meghozataláig késlekedik a parancsnok a fegyelmi konzekvenciák levonásával" - mondta Vókó György.

Tapasztalatai szerint a hivatalos személyek által a fogva tartottak sérelmére elkövetett cselekményeknek kevesebb mint a feléről szereznek tudomást a hatóságok. Ezekben az ügyekben pedig különösen nagyok az esetleges bűncselekmény bizonyításának nehézségei.
Vókó György szerint előnyös, ha minél több hatóság, intézmény vizsgálja a fogva tartottak jogainak érvényesülését. Ám az osztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes jogvédő szervek működésének szabályozatlansága adott esetben akár a büntető eljárás eredményességét is veszélyeztetheti.

A jelentés szerint 1999-ben több mint 1.500 kérelem, panasz és bejelentés érkezett írásban a fogva tartottaktól és hozzátartozóiktól. Az ügyészek ezen túlmenően a fogva tartottak kérésére 6.700 főt hallgattak meg. "Kényszervallatás miatt 29, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt 66, hivatali visszaélés miatt pedig 106 személyt ítéltek el tavaly jogerősen a bíróságok" - áll a Legfőbb Ügyészség jelentésében.

(MTI)