Vádat is emelhetne a nyomozó ügyész<br/>

Szélesíteni kell a nyomozó ügyészek jogkörét és lehetővé kell tenni, hogy a katonai ügyészekhez hasonlóan vádhatósági jogkörrel rendelkezzenek - áll az ügyészség átalakításáról szóló tervezetben. A Legfőbb Ügyészség saját, a közeljövőben létrehozandó nyomozó hivatalának nem csak egyedi ügyekben lenne joga arra, hogy más hatóság titkos információgyűjtéséből származó adatait megismerhesse, hanem a hatáskörébe tartozó ügyek felderítéséhez tájékoztatást is követelhetne a különböző hatóságoktól. A Legfőbb Ügyészség szerint a szakterületekre specializálódott nyomozóhatóságok megosztottságuk miatt gyakran nincsenek abban a helyzetben, hogy felismerjék a szervezett bűnözésre utaló jeleket.

Szélesíteni kell a nyomozó ügyészek jogkörét és lehetővé tenni, hogy a katonai ügyészekhez hasonlóan vádhatósági jogkörrel rendelkezzenek - javasolja a Legfőbb Ügyészség (LÜ). Ez azt jelenti, hogy a nyomozást végző ügyész a bíróságon is képviselhetné az általa nyomozott ügyet. Ehhez módosítani kellene a büntetőeljárási törvényt és több ehhez kapcsolódó jogszabályt.

A létrehozandó új szervezetnek, a Legfőbb Ügyészség Nyomozó Hivatalának nem csak arra lenne joga, hogy egyedi ügyekben más hatóság titkos információgyűjtéséből származó adatait megismerhesse, hanem tájékoztatást is követelhetne minden olyan tényről, mely a hatáskörébe tartozó ügy felderítéséhez szükséges - derül ki Az ügyészség a harmadik évezredben című, a Népszava birtokába került dokumentumból.

Az LÜ egyébként olyan adatbázissal rendelkezik, amelyből rövid idő alatt megállapítható, hogy ugyanazon személy ellen hány különböző büntetőeljárás van folyamatban, s azok között milyen kapcsolat mutatható ki. Mindez a szervezett bűnelkövetés gyanúját erősítheti meg bizonyos ügyekben, s az adatok a nyomozásnak új irányt adhatnak.

Mint ismert: az LÜ saját, országos hatáskörű nyomozó hivatala néhány ügyésszel már ősszel megkezdené a munkáját, de kiépülni fokozatosan, az ahhoz szükséges jogszabályi változások után fog.

A bűnözés globalizált formája ellen az egyes bűncselekményekre specializálódott nyomozóhatóságok nem léphetnek fel kellő eredménnyel - indokol az ügyészség. A különböző szakterületekre specializálódott nyomozóhatóságok megosztottságuk miatt gyakran nincsenek abban a helyzetben, hogy felismerjék a szervezett bűnözésre utaló jeleket.

A hiánygazdaság megszűnésével a gazdasági vesztegetések aránya tíz év alatt jelentősen csökkent, ellenben a hivatali vesztegetéseké harminc százalékkal nőtt. Ez azért riasztó, mert a közélet tisztasága elleni bűncselekmények számaránya az átlagosnál sokkal magasabb. A bonyolult, nehezen bizonyítható gazdasági és korrupciós ügyek mögött pedig gyakran bűnszervezet áll. A kábítószer-bűnözés az utóbbi öt évben a négyszeresére nőtt. Míg 1990-ben a gazdasági bűnözés több mint 90 százalékát a deviza- és vámbűncselekmények tették ki, addig ez az arány mára 13,2 százalékra csökkent. Ellenben rohamosan nő az úgynevezett elektronikus bűnözés, a bankkártya-hamisítás, a számítógépes csalás, a pénzhamisítás aránya.

A büntetőeljárás során hivatalos személyek által elkövetett jogellenes cselekmények mintegy 90 százalékban az elfogás és a kihallgatás alatt történnek, és csak a fennmaradó 10 százalékban a fogva tartás során. A Magyarországon fogva tartottak nemzetközi normák alapján is kifogásolható helyzete elsősorban a 100 éves intézményrendszer és infrastruktúra következménye. A Legfőbb Ügyészség most jelentést készített, amelyben megállapítja, hogy sok helyen nem biztosítják kellő időtartamban a fogva tartottaknak törvényben előírt napi egyórás sétát, továbbá egyes rendőrségi fogdák sötétek, hidegek és a szellőzésük sem megoldott. Vannak fogdák, ahol előfordul, hogy éjszaka nem engedik toalettre a foglyokat, akik szükségüket a zárkában egy műanyag edénybe végzik. A fogdákban sok helyütt nincs polc, szekrény, a foglyok a földön tárolják személyes tárgyaikat, az élelmiszert és a szemetet egyaránt. Több megyei bv-intézetben is 200 százalékos a túlzsúfoltság.

Kifogásolható az a több megyében is követett gyakorlat, hogy a fogva tartó személyi állomány által a fogva tartottak sérelmére elkövetett bűncselekmények nyomán indult büntetőeljárás mellett nem indítják meg a törvényben előírt fegyelmi vizsgálatot is.

A jelentés szerint 1999-ben kényszervallatás miatt 29, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt 66, hivatali visszaélés miatt pedig 106 személyt ítéltek el tavaly jogerősen a bíróságok.

(Népszava)