A titkosszolgálatok döntenek az iratok nyilvánosságáról<br/>

A nemzetbiztonsági szolgálatok már most kiválogatják azokat a titkosszolgálati iratokat, amelyek "nemzetbiztonsági szempontból irrelevánsak", és csak ezeket adják át a Történeti Hivatalnak - értesült a Népszava.

Mindez egyes szakértők szerint azt jelenti, hogy változatlanul a titkosszolgálatok vélt vagy valós érdekei érvényesülhetnek az állampolgárok információhoz jutásának alkotmányos jogával szemben. Míg Németországban a szocializmus alatt keletkezett összes titkosszolgálati irat szabadon kutatható és hozzáférhető, nálunk csak a titkosszolgálatok által "jóváhagyott" anyagok kerülhetnek nyilvánosságra.

Ismert, hogy a kormány ősszel benyújtja az Országgyűlésnek az ügynöktörvény módosítását célzó javaslatát, amely alapján a szolgálatok által kezelt iratok a Történeti Hivatalhoz kerülnének. A Történeti Hivatal a tervezet szerint szaklevéltárként működne, a javaslatról jelenleg még egyeztetnek.

Az iratokat egyébként a "nemzetbiztonsági érdekeken" kívül a személyiségi jogok védelme szempontjából is szűrik a titkosszolgálatok munkatársai: az átadandó dokumentumokban szereplő különleges adatokat - így az egészségügyi állapotra vagy a nemi preferenciára vonatkozó információkat - kitakarják.

Ezzel kapcsolatban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a személyiségi jogok védelme nem kifejezetten a titkosszolgálatok feladata.

Elsősorban a BM egykori hármas főcsoportfőnökségének iratairól van szó, a III/III-as iratokon kívül a jövőben a hírszerzés, a kémelhárítás és a katonai elhárítás dossziéit is a TH őrzi. Így a levéltár teljes iratanyaga egyharmadával, összesen több száz folyóméternyi dokumentummal bővül az elkövetkezendő években. Jelenleg még szakértők vitáznak arról, hogy a Belügyminisztériumtól megkapja-e a TH a III/III-as személyzeti nyilvántartást.

Markó György, a Történeti Hivatal elnöke elmondta, ha a módosítást elfogadják, a TH szaklevéltárként ellenőrizheti, hogy a titkosszolgálatok mit adnak át, milyen iratokat selejteznek. Hosszú távon a TH átveszi az újonnan keletkező iratokat is, így a titkosszolgálatoknak nem lesz majd lehetőségük szelektálni.

Markó hangsúlyozta: a minősített iratok minősítettek is maradnak, de legalább megszűnik az az ex-lex állapot, hogy a szolgálatok maguk döntik el, mit adnak át és mit nem. "Lehet, hogy csak harminc év múlva lesz kutatható egy irat, de legalább meg tudjuk őrizni, és most ez a legfontosabb".

A hivatal elnöke fontosnak tartja azt is, hogy több olyan hiányosságot, pontatlanságot korrigálnak a módosítás során, ami eddig nehezítette a kutatók munkáját. Így például a jövőben nem kell majd az érintettől beleegyezést kérni a politikai véleményre és a vallási hovatartozásra vonatkozó, különleges adatok megismeréséhez. Igaz, eddig sem mindig kértek, mert ezzel lehetetlenné váltak volna például az '56-os kutatások (a politikai véleményre vonatkozó adatok esetében minden egyes ötvenhatostól vagy hozzátartozójától külön engedély kellett volna kérni).

Varga László történész, a Fővárosi Levéltár korábbi főigazgatója a lap kérdésére elmondta: a nemzetbiztonsági irattár eddig az Országos Levéltár hatáskörébe tartozott, amely kontrollálhatta a szolgálatok adatkezelését úgy, hogy jóvá kellett hagynia a szolgálatok selejtezési listáit. Ez a felügyelet pedig a szolgálatoknak nem tetszett. A törvénymódosítás után ez a probléma megoldódik: az iratselejtezéseket a Történeti Hivatal felügyeli majd, amely valószínűleg nem üti bele az orrát a szolgálatok dolgába. A TH-ra ugyanis nem vonatkozik a levéltári törvény, ezáltal könnyen válhat a titkosszolgálatok partnerévé. A történész hangsúlyozta, a levéltárak a civil kontroll egyik fórumát képviselik. Ez alól bújnak most ki a szolgálatok.

Varga László szerint "az információ - hatalom" elve Magyarországon sajátosan érvényesül. A szolgálatok meggyőződése, hogy a nemzetbiztonsági érdek az alkotmány fölött áll, ezért a mai napig a titkosszolgálatok, és nem az érintettek érdekei határozzák meg, hogy ki milyen információkhoz juthat hozzá. Varga úgy véli, ezt bizonyítja az is, hogy a Történeti Hivatal, amelyet eredetileg az információs önrendelkezési jog "megtestesítőjének" hoztak létre, most a deklarált célok ellenkezőjét valósítja meg. Az, hogy a TH-ból nemzetbiztonsági szaklevéltár lesz, az a politikai cinizmus csúcsa - tette hozzá a történész.

Majtényi László adatvédelmi biztos az iratok kutathatóságával kapcsolatban több alkalommal folytatott vizsgálatot. Egyik ajánlásában megállapította: "nem lehet többé azé a múlt, akié a jelen, azé, akié az aktuális politikai hatalom. Az egypártrendszer iratainak a történeti kutatások forrásául kell szolgálniuk. E kutatások legfőbb korlátját a személyiségi jogok tisztelete jelenti."

(Népszava)

Ajánló: