Közös sajtóetikai alapelveket készít négy magyar újságíró-szervezet<br/>

A négy magyarországi újságíró-szervezet - a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a nyomtatott sajtóban dolgozókat összefogó Sajtószakszervezet - képviselői pénteken Budapesten tartott konferenciájukon bejelentették: elkészült a közös sajtóetikai alapelvek tervezete, amit a szervezetek legfelsőbb szerve elé terjesztenek.

Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közössége (MÚK) elnöke azt mondta: valamennyi újságíró-szervezet számára nyilvánvalóvá vált, hogy elkerülhetetlen a közös sajtóetikai alapelvek tervezetének kidolgozása, hiszen a szabad véleménynyilvánításban és információ-közvetítésben óriási az újságírók felelőssége. Kósa szerint a sajtóetika közös alapelveit elfogadásra kellene ajánlani a határon túli magyar újságíró- szervezeteknek is.

"Sokan összekeverik a hírt a véleménnyel, és sok az iskolázatlan újságíró, aki éppen ebből adódóan követ el etikai vétséget" - mondta. Kósa Csaba álláspontja szerint az etikai vétséget elkövető újságírók nevét nyilvánosságra kellene hozni az MTI-n keresztül. A MÚK elnöke szorgalmazta egy német mintára megszervezendő Sajtótanács vagy "sajtókamara-féle" érdekvédelmi intézmény létrehozását is.

Halák László, a Magyar Újságíró Szövetség (MÚOSZ) etikai bizottságának elnöke a MÚOSZ sokszínűségét emlegetve elmondta: a szervezetben jól megférnek egymás mellett a jobboldali, a konzervatív és a liberális eszmei értékeket valló újságírók. "Világnézeti különbségek lehetnek az újságírók között, de az alapvető szakmai követelményekben egyet kell értenünk" - mondta az etikai bizottság elnöke. Eredménynek nevezte, hogy a négy újságíró-szervezet megállapodott abban, a tájékoztatást foglalkozásszerűen végző újságírónak tekintik azt, aki tagja valamelyik bejegyzett újságíró- szövetségnek, vagy bejegyzett tömegtájékoztatási eszköz szerkesztőségének újságírói igazolvánnyal rendelkező tagja.

Halák azt mondta: az újságíróknak kötelességük tiszteletben tartani az emberek jogát a magánéletre, és a közéletben hivatalt viselő személyeknek joguk van megvédeni magánéletüket a nyilvánosságtól, kivéve, ha a magánéletük hatást gyakorol a közéleti tevékenységükre.

A tervezet szerint ugyancsak etikai vétséget követ el az az újságíró, aki a szenzáció érdekében kíméletlenül figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény áldozatainak és az áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit.

(MTI)

Ajánló: