A főpolgármester elmondása szerint a Regionális Hulladékkezelő Központ évtizedekre megoldja nemcsak Budapest, hanem Pusztazámor, Sóskút, Tárnok és várhatóan harminc környékbeli település ez ideig rendezetlen hulladék-elhelyezési problémáját.
A kiviteli tervezést is magába foglaló munkák 1999-ben kezdődtek meg. A hulladékkezelő három szakaszban épül ki, 55 hektár alapterületen. Az első ütemben 18 hektáros lerakóteret hoztak létre, valamint az összes kiszolgáló- és kapcsolódó létesítményeket, amelyek összesen mintegy 3,5 milliárd forint beruházási költséget igényeltek, melyet a Fővárosi Önkormányzat finanszírozott.
Az Európai Unió legszigorúbb környezetvédelmi előírásainak megfelelően a hulladékkezelő központban elhelyezett hulladékot folyamatosan földdel borítják és növényzetet telepítenek rá, hogy a tájba illő esztétikus látványt teremtsenek.
A főpolgármester köszönetet mondott Pusztazámor, Sóskút és Tárnok önkormányzatának a támogatásért.
A hulladékkezelő központ területe az M7-es autópálya 25-27-es kilométerszelvényétől északi irányban két kilométerre helyezkedik el Pusztazámor község közigazgatási határán belül. A beruházás területét Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Gyúró és Tordas települések közigazgatási területei veszik körül. A központ kerítéssel körbezárt területéből a hulladéklerakótér előirányzott nagysága mintegy 55 hektár, mely 28 év alatt három ütemben fog kiépülni.
A három ütem teljes feltöltése után mintegy 18,6 millió köbméter depónia-térfogat alakul ki. Az első ütem üzembe helyezéséhez a depónia-gáz elszívására és kezelésére alkalmas létesítmények még nem épülnek ki. A lerakótér úgynevezett szorító töltésekkel körbevett medenceszerű földépítmény, melynek belsejét kettős műszaki védelemmel alakították ki.
A műszaki védelem alsó rétege a hulladékkezelő központ létesítésénél előírt ásványi szigetelőréteg, melyre második védelmi rétegként a teljes felületre nagy sűrűségű polietilén szigetelőlemez került. Ez megfelel az EU környezetvédelmi normatívák előírásainak is. A szigetelési rétegen belül épült ki a szennyezett csurgalékvíz-gyűjtő és -szivárogtató rendszer.
Ez a szennyezett csurgalékvíz a lerakótéren kívül épített kettős szigetelésű nyitott medencében gyűlik össze, amelyet a lerakótéren visszalocsolnak. A hulladékkezelő központ évente mintegy 1,4 millió köbméter laza hulladékot fogad, amelyből 1,2 millió köbméter a fővárosi beszállítás, a környező településekről mintegy 200 ezer köbméter hulladék fogadása várható.
A hulladék túlnyomó részét a lerakó üzemeltetője, az FKF Rt. szállítja be, zárt, pormentes, nagy teljesítményű hulladékszállító járművekkel, így a fővárosból a munkanapokon hatvan jármű fogadására készültek fel. A környező településekről a beérkező hulladék szállítása naponta húsz járművel történik. A hulladéklerakással párhuzamosan folyik a "hulladéktestet" letakaró rekultivációs tevékenység. Ahogyan növekszik a hulladékdomb, úgy alakul ki a tájba illő növénnyel telepített domborzat.
A Fővárosi Önkormányzat nem csupán a hulladéklerakó építését finanszírozta, jelentős segítséget nyújtott Pusztazámor településnek is. A kisközség új iskolát kapott, kiépült az M7-es felől az új bekötőút; a Fővárosi Önkormányzat hozzájárult a település költségvetésének növeléséhez is.
Az ünnepélyes átadáson jelen volt Torgyán József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is.
(MTI)
Ajánló:
Korábban:
(1999. február 9.)