Mégsem ingyenes az első diploma

A felsőoktatási törvény rendelkezése ellenére nem juthatnak ingyenesen első diplomához az egyetemek és főiskolák hallgatói egy szintén hatályban lévő kormányrendelet miatt. A képzési követelményeket meghatározó jogszabály ugyanis csaknem minden végzős esetében legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgához köti az oklevél kiadását.

Az érvényben lévő felsőoktatási törvény szerint az egyetemek és főiskolák szakjain első alapképzésben részt vevő hallgatók ingyen juthatnak diplomához. A jogszabály életbelépését követően törölték el két évvel ezelőtt a tandíjat is. Mára egyértelművé vált, hogy az 1998-ban módosított törvény - egy ugyancsak hatályban lévő jogszabály miatt - betarthatatlan. A kormányrendelet ugyanis kimondja: a diplomához - többnyire C típusú, középfokú - állami nyelvvizsga szükséges, melynek megszerzése minimum tízezer forintjába kerül. A legnagyobb vizsgáztatóként ismert Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központban 9500 forintot kérnek a középfokú C vizsgára jelentkezésért, a hasonló típusú, felsőfokúért pedig 12 700 forintot kell fizetni a kandidálóknak.

A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a diákok általában többszöri próbálkozás után szereznek csak nyelvvizsgát, így a költségek a bizonyítvány megszerzéséig az eredeti ár sokszorosára növekedhetnek.

Nehezíti a helyzetet, hogy az egyetemi és főiskolai nyelvi képzés színvonala az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett. A Bokros-csomagot követő költségvetési megszorítások miatt a felsőoktatási intézmények közel felében lehetetlen helyzetbe került az idegennyelv-oktatás, mivel a felsőoktatási normatíván belül erre nincs elkülönített keret.
Helyenként megszűnt az ingyenes nyelvi képzés, a csoportlétszámok megnőttek, a heti óraszámok visszaestek. A megmaradt nyelvi intézetek, illetve nyelvi lektorátusok fennmaradása bizonytalan. A diákok ezért sokszor arra kényszerülnek, hogy drága magántanfolyamokra járjanak.

Az oktatási jogok miniszteri biztosához az elmúlt időszakban több megkeresés érkezett ilyen ügyekben. Aáry Tamás Lajos a Népszavának elmondta: a bejelentések nyomán feljegyzést készített a miniszternek, amelyben javasolta a jogszabályi ellentmondás feloldását. Az ombudsman szerint az egyetemeknek saját hatáskörükben, ellenszolgáltatás nélkül kellene levizsgáztatniuk a hallgatóikat, így a nyelvvizsgákban szakmai követelményeket is érvényesíthetnek.

A lap információja szerint a szaktárcánál megkezdődött az üggyel kapcsolatos törvényi háttér felülvizsgálata. A közel 140 ezer hallgatót érintő probléma végső megoldása jövő év közepéig várható.

A hallgatók a diplomaszerzés közvetlen terhein kívül is komoly anyagi terhet viselnek. Az ELTE Szociológiai Intézete által készített felméréséből kiderül, hogy 80 százalékuk csak jelentős megszorításokkal jön ki a havonta rendelkezésére álló pénzéből. Az elsősöknek tizenegy, a végzősöknek pedig tizenkét százaléka anyagi gondokkal küszködik, két - három százalékuknak pedig egyenesen nélkülöznie kell. A diákok leginkább lakhatásra, élelmiszerekre és ruházkodásra költenek (bevételük 53 százalékát). Szórakozásra, utazásra jövedelmük 17, művelődésre pedig tíz százalékát fordítják. A fennmaradó hányadból a tanulással közvetlenül összefüggő költségeket (tankönyv, tanszer) fedezik.

(Népszava)

Ajánló:

Az [*****] összeállítása