Az illetékes minisztérium és a közlekedésbiztonsági szervezetek több fórumon is cáfolták a Népszava értesüléseit, amelyek szerint a hatóság foglalkozik a közlekedésben részt vevők megengedett véralkoholszintjének 0-ról 0,5 ezrelékre történő emelésének ötletével. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjétől megtudtuk, konkrét elképzelések ugyan nincsenek a szabály módosítására, de gyakran felteszik a kérdést: miért tér el hazánk e kérdésben az európai gyakorlattól. Éppen ezért Kercs László ezredes informális tanácskozásokon többször is tárgyalt a lehetőségekről pszichológusokkal, orvos szakértőkkel.
A Népszava által megkeresett közlekedéspszichológus szerint az alkoholfogyasztás tiltásának megszüntetése nem lenne jó hatással a hazai közlekedésbiztonságra. Dr. Siska Tamás kifejtette: az EU több tagállamában, elsősorban a skandináv országokban éppen a közelmúltban csökkentették 0,2-re az eddigi 0,5 ezrelékes megengedett véralkoholszintet. Ugyanakkor hozzátette, a minimális szeszfogyasztást engedélyező országok sem közlekedésbiztonsági, hanem politikai és elsősorban tradicionális (Franciaország, Olaszország, Németország) okokból nem emelnek gátat egy-egy pohár bor vagy sör elfogyasztása elé.
A közlekedéspszichológus szerint az EU illetékesei egységes uniós szabályozási norma bevezetésén gondolkodnak. Ennek előkészületei azonban nehezen haladnak, mert míg a tradicionálisan szeszfogyasztó országok nem kívánják lejjebb adni a mértéket, a közlekedéspolitikai reformjukon dolgozó skandinávok viszont nem hajlandók feladni a teljes tiltás igényét. Ha azonban megszületne e területen az EU- jogegység, hazánknak is fontolóra kellene venni a változtatást.
A teljes tiltás feloldása mégsem lehetne jó hatással a hazai közlekedésre. Egy, a Szent-Györgyi Albert Tudományegyetem szakértői által Csongrád megyében elvégzett felmérés szerint a hazai autósok alig egy százaléka ül szeszesital-fogyasztás után a volán mögé - tájékoztatta a Népszavát dr. Varga Tibor, az egyetem igazságügyi orvos szakértői tanszékének vezetője. Mint elmondta, ez az arány sokkal kedvezőbb, mint amit a nemzetközi felmérések mutatnak. Az Egyesült Államokban végzett hasonló felmérés szerint az ottaniak 6-15 százaléka, míg az olasz autóvezetők 50 százaléka gyakran ül szeszfogyasztás után autójába. Ez pedig arra utal, hogy a KRESZ e szabályának komoly visszatartó ereje van.
Kevésbé mutatnak azonban kedvező képet a hazai baleseti statisztikák. Varga professzor elmondta: a személyi sérüléses balesetek 10-12 százalékát évről évre ittasan követik el.
Az embereknél 30-40 százalékos eltéréssel fejtik ki hatásukat az alkoholban található enzimek. Ugyanakkor az alkoholos befolyásoltság bizonyítására kialakított speciális pszichológiai felmérési módszer már 0,5 ezrelékes véralkoholszint mellett is kimutatja a vizsgált személy befolyásoltságát. A több nyugat-európai országban megengedett 0,8 ezrelékes szintnél pedig már egy egyszerű ideggyógyászati vizsgálat is megállapítja a fiziológiai változást. Ez a változás általában az egyén reakcióidejének meghosszabbodásával, a mozgáskoordináció romlásával és a perifériás látás beszűkülésével jár. Ezek a jelenségek pedig már komolyan befolyásolják a vezető közlekedésének biztonságosságát - jelentette ki dr. Varga Tibor.
(Népszava)
Korábban:
(2000. szeptember 16.)