Egyre több roma szeretne kivándorolni Kanadába<br/>

A kanadai hatóságok az idén 1700 Magyarországról érkező roma politikai menedékjogi kérelmének beadására számítanak. Ez lassú, de folyamatos növekedést jelent. Amennyiben ez a tendencia marad, a kanadai hatóságok fontolóra veszik a vízumkényszer visszaállítását. A nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke szerint a romákat a vonzó életkörülmények csábítják külföldre. Krasznai József, a zámolyi romák vezetője állami cigányüldözéssel vádolja a kormányt.

Emelkedő tendenciát mutat a Magyarországról érkező politikai menedékjogot kérő romák száma a kanadai menekültügyi hivatal (Immigration and Refugee Board) legfrissebb adatai szerint. A növekedés lassú és több éve tartó folyamat része. Idén, az első hat hónapban 834-en folyamodtak politikai menedékjogért, a várakozások szerint a kérelmezők száma - a tavalyi 1586-tal szemben - az év végéig megközelítheti az 1700-at is. Emelkedett a megalapozottnak talált kérelmek aránya a tavalyi 8 százalékról 11-re.

Jim Versteegh, a bécsi kanadai nagykövetség bevándorlásért felelős munkatársa a Népszavának elmondta, hogy Kanada jelentőségének megfelelően kezeli a magyarországi romák kivándorlási hullámát. A nagykövetségen hónapokra lebontva tanulmányozzák a folyamatot. A nagyszámú kérelmező és a végül visszautasított cigány jelentős összegbe kerül Kanadának. A szociális segélyeken kívül az ügyek kivizsgálása is sok pénzt emészt fel. A diplomata úgy fogalmazott: határozott emelkedés esetén a folyamat megállítását szolgáló intézkedések között a vízumkényszer újbóli bevezetését is fontolóra veszik. Kanada egyébként nagyra becsüli a magyar kormánynak a romák helyzetének javítására tett erőfeszítéseit.

Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a lapnak elmondta, a cigányság helyzetén Magyarország közép- és hosszú távú stratégiával kíván javítani. Ez nem versenyképes a politikai menekült státus elbírálásának idején külföldön biztosított szociális segélyekkel. Kanada köztudottan a legfejlettebb életszínvonalat kínálja, és ez jelentős csáberőt jelent a kivándorlóknak. Doncsev Toso szerint a romákkal szembeni diszkrimináció helyi, önkormányzati szinten tapasztalható, de a magyar állam fellép ez ellen és törekszik a jelenség visszaszorítására.

Krasznai József, a Franciaországban politikai menedéket kért zámolyi romák vezetője viszont úgy véli, Magyarországon intézményesített cigányüldözés folyik. Ennek bizonyítékát látja abban, hogy a roma gyerekek 70-80 százaléka kisegítő osztályba jár, illetve szegregált oktatásban vesz részt. Juharos Róbert Fideszes képviselő májusban elfogadott lakásügyi törvénymódosítása ugyanakkor lehetővé teszi, hogy három nap alatt bárkit az utcára tegyenek. Ezek a törvények a roma vezető szerint indirekt módon a cigányok ellen irányulnak. A menekülő cigányság elszántságát jelzi, hogy tudomása szerint a közelmúltban egy visszautasított férfi inkább végzett magával és családjával, mintsem visszatérjen Magyarországra.

Krasznai bizakodik abban, hogy Strasbourgban a zámolyiak politikaimenedékjog-kérelmét kedvezően bírálják el. A lapnak elmondta, hogy szeptember 26-án elhagyják jelenlegi szállásukat és a strasbourgi önkormányzat keres számukra helyet.

Puporka Lajos

(Népszava)

Ajánló:

A romák története, sztereotípiák, a roma himnusz (angolul)

Korábban:

(2000.09.18.)