A Nagy Sándor, Gál Zoltán és Vancsik Zoltán szocialista képviselők által benyújtott határozati javaslat szerint az Országgyűlés felkérné a legfőbb ügyészt, hogy hozzon létre külön munkacsoportot az olajügyek kivizsgálására. Vizsgálják meg, történt-e jogsértés az állami szervek részéről. Felkérik az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), hogy az olajügyek büntetőtárgyalására biztosítson soronkívüliséget. Felkérik a miniszterelnököt, rendeljen el vizsgálatot annak megállapítására, milyen mulasztások történtek a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok részéről. Felkérik az igazságügyi minisztert és a pénzügyminisztert, vizsgálják meg: a jelenlegi jogszabályok adnak-e lehetőséget az olajügyekhez hasonló visszaélésekre. A vizsgálatok eredményéről az illetékeseknek az őszi ülésszak végéig kellene a javaslat szerint beszámolniuk.
A Fidesz módosító javaslatával azonban gyakorlatilag elkészítette az olajbizottság helyett a jelentést. A javaslat ban az állt: az Országgyűlés elfogadja a legfőbb ügyész tájékoztatását az olajügyekről, és megállapítja, hogy a jogi felelősség tisztázása az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik. "Az Országgyűlésnek kötelessége viszont a politikai felelősség kimutatása és a lehetséges felelősök néven nevezése". A tervezet ennek szellemében a Németh- és a Horn-Kuncze kormányt marasztalta el. Az alábbiakban az el nem fogadott határozati javaslat ide vonatkozó részlete olvasható.
"A Németh-kormány úgy kezdett hozzá a szocializmus gazdaságvédelmi intézményeinek lebontásához, hogy nem gondoskodott az új helyzetnek megfelelő nyilvántartási, számbavételi, ellenőrzési, gazdaságvédelmi intézmények kellő időben való felállításáról."
"Az Antall-kormány és a Boross-kormány a rendszerváltást követően bekövetkezett robbanásszerű gazdasági, jogi és intézményi változások közepette megindult gazdasági bűncselekményhullámmal nem tudta kellő hatékonysággal felvenni a küzdelmet, mivel nem rendelkezett a megfelelő tapasztalattal, szakembergárdával, a szükséges anyagi és technikai feltételekkel, továbbá nem álltak rendelkezésre a megfelelő nyilvántartások sem. A jogi szabályozás folyamatos korrigálásával csak nagyon lassú és viszonylagos sikereket tudott elérni, és a szükséges jogi és szervezeti változásokat elindította."
"A Horn-kormány idején a gazdaság védelmére, az olajügyek felszámolásával is kapcsolatos jogi, szervezeti anyagi feltételek biztosítására törekvés mellett az ezzel ellentétes érdekű erők is jelentős mozgásteret kaptak, így különösen súlyos politikai felelősség terheli:
- Pál László és Dunai Imre gazdasági minisztereket, valamint Békesi László pénzügyminisztert a halasztott vámfizetés VPOP általi felfüggesztésével szemben az eredeti állapot megszorítások nélküli helyreállításáért,
- a Horn-kormány egészét és Horn Gyula miniszterelnököt személy szerint is a jogi szabályozás késedelmes és elégtelen korrigálásáért, egyes jogszabályi lehetőségek bezárása mellett mások nyitva hagyásáért vagy megnyitásáért,
- Kuncze Gábor belügyminisztert a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság összehívásának egy éven keresztül történő elmulasztásáért,
- Bokros Lajos pénzügyminisztert a VPOP szervezeti elbizonytalanodásáért, hatáskörének csorbításáért, a jogszabályi alapokat és a megformálást nélkülöző, szintén egy évig tartó összevonási kísérletért,
- Kuncze Gábor belügyminisztert az olajmaffiák leleplezésére irányuló munka koncepció nélküli, elégtelen színvonaláért;
- a Horn-kormányt és különösen annak belügyminiszterét és pénzügyminiszterét a rendőrség alulfinanszírozásáért, a személyi állomány tekintetében az anyagi és technikai feltételek biztosításának hiányáért,
- a Horn-kormány egészét és Horn Gyula miniszterelnököt személy szerint is a miniszterek, államtitkárok, politikai kapcsolatokkal rendelkező, az akkori kormánypártokhoz kötődő nagyvállalkozók részvételével végrehajtott, az orosz-magyar olajkereskedelem jövedelmeinek megcsapolására (HTF, Agroil stb.) tett intézkedésekért és a nevezett személyek (Pál László, Dunai Imre, Hujber Ottó, Kapolyi László, Máté László stb.) által ellenőrzött magáncsatornákba tereléséért."
A határozati javaslat 18 oldalas melléklete az ügyészi szervezet, a rendőrségi szervezet, a vám- és pénzügyőrség nyomozó hivatalai, a bűnüldöző szervek és a bírósági szervezet tevékenységét vázolta fel a kérdéses időben. A tervezet összefoglalta a jogi szabályozás irányváltozásait, az olajügyek eseménytörténeti összefoglalását, anyagi és társadalmi hátterét is.
A módosító javaslatot 148 igen, 161 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett nem fogadta el a plénum.
Ajánló:
A szavazásra kerülő, az alkotmányügyi bizottság által beterjesztett 21 oldalas módosító javaslat ezt a 13 oldalas szöveget (elsősorban a mellékleteket) lényegében egy az egyben tartalmazza.
Korábban:
(2000. augusztus 23.)