A lakosság egyharmadának telt idén nyaralásra

Az idén a felnőtt lakosság nem egészen egyharmada nyaralt. Ráadásul a nyaralók 15 százalékánál ez mindössze egy meghosszabbított hétvégét jelentett, és csak 42 százalékuknál tartott egy hétnél hosszabb ideig. Ez azt jelenti, hogy a 18 évnél idősebb magyarok mindössze 12 százalékának volt hosszabb vakációja az idén. Külföldre csak a leggazdagabbak, illetve a diákok utaztak, derül ki a Marketing Centrum felméréséből.

A Marketing Centrum felmérése szerint augusztus közepén a 18 évnél idősebb magyarok 23 százaléka volt túl a nyaraláson, és csak további 8 százalékuknak voltak konkrét nyaralási terveik a nyár hátralévő napjaira. (Őket összevontan nyaralóknak tekintjük a továbbiakban.) A nyaralás sokak számára csak egy meghosszabbított hétvégét jelentett, és mindössze az összes megkérdezett 12 százaléka töltött egy hétnél több időt valamilyen nyaralóhelyen. A magukat nyaralónak vallók egyébként átlagosan 10 napot fordítottak a kikapcsolódásra.

A nyaralás elsősorban pénzkérdés. Azoknak, akik magukat az átlagosnál magasabb jövedelműnek tartják, 63 százaléka volt nyaralni, míg a magukat átlagos jövedelműnek érzőknek csak a 37 százaléka. Ma Magyarországon a polgárok 46 százaléka az átlagosnál valamivel szegényebbnek véli saját magát. Az így vélekedőknek mindössze negyede nyaralt. Végül a polgárok további 14 százaléka nagyon szegénynek tartja magát, és az idetartozóknak mindössze a 14 százaléka nyaralt.

Az anyagi helyzeten kívül a lakóhely, az életkor, az iskolai végzettség és a családi státus is befolyásolja a nyaralási kedvet. A nyaralás változatlanul városi szokás. A fővárosiak körében 41 százalék, a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban élők körében 43 százalék, a kisebb városokban lakók körében pedig 30 százalék volt a nyaralók aránya. Az 5000 lakosnál kisebb településekről viszont csak a felnőttek 17 százaléka utazott el valahova.

A 18 évnél idősebbek közül (is) a diákok nyaraltak a legnagyobb (75 százalékos) valószínűséggel. A nyugdíjasoknak viszont csak 8 százaléka nyaralt. A nyaralással töltött napok száma is negatívan korrelál az életkorral. A 18-29 évesek 51 százaléka, a 30-45 évesek 36 százaléka, a 46-59 évesek 29 százaléka, míg a 60 évnél idősebbeknek csak 8 százaléka nyaralt.

Az iskolázottság összefügg a jövedelmi helyzettel, de ez még akkor is befolyásolja a nyaralási kedvet, ha matematikai-statisztikai módszerrel kiszűrjük ennek az összefüggésnek a hatását. A diplomások 65 százalékával szemben az érettségizetteknek csak a 49 százaléka, az érettségi nélkülieknek pedig mindössze 19 százaléka nyaralt.

A nyaralók 63 százaléka a családjával töltötte a vakációt és mindössze 3 százalékuk nyaralt egyedül. Ez szorosan összefügg azzal, hogy az egyszemélyes háztartásban élőknek mindössze 8 százaléka nyaralt, a kétszemélyes háztartásokban élők 26 százalékával, illetve a többszemélyes háztartásokban élők 40 százalékával szemben. Az pedig csak a legfiatalabbakra jellemző, hogy a partnerükkel, illetve a baráti társaságukkal utaztak nyaralni.

A legtöbb nyaraló az ország határain belül kereste a felüdülést. 31 százalékuk a Balatonnál, 46 százalékuk pedig egyéb hazai nyaralóhelyeken, ideértve a saját nyaralókat, hétvégi telkeket is. Végül a nyaralók tizede valamelyik tengerpartot választotta úti céljának, további 13 százalékuk pedig valamilyen más külhoni célpontot. Ez azt jelenti, hogy nyaralási céllal a felnőtt lakosság 7 százaléka hagyta el az ország határait az idén nyáron. Ez a 7 százalék gyakorlatilag teljes egészében a leggazdagabbak, illetve a diákok köréből került ki.

A legtöbben gépkocsival utaztak nyaralni, és a legnagyobb valószínűséggel azok nyaraltak, akiknek 5 évnél újabb gyártású autójuk van. Viszonylag sokan utaztak vonattal, illetve busszal nyaralni. Ez az utóbbi a külföldön nyaralók körében volt a leggyakoribb közlekedési eszköz. A legtehetősebbek viszont repültek, és nyilván ebből adódik az is, hogy a repülőgéppel utazók nyaralásai tartottak a legtovább.

Marián Béla

(Népszava)

Korábban:

(2000.09.25.)