Az olajügyek összefoglalása

Az olajügyekkel és a szervezett bűnözéssel összefüggő korrupciós ügyek feltárására létrehozott parlamenti bizottság, csaknem nyolc hónapja, február 4-én kezdte meg munkáját Pallag László kisgazda képviselő vezetésével. A bizottság, illetve az elnök munkáját sok bírálat érte kormányzati és ellenzéki oldalról egyaránt.

A testület munkájának egyik legnagyobb vihart kavaró eseménye az a sajtótájékoztató volt, amelyet Pallag László tartott az olajvállalkozóként emlegetett Nógrádi Zsolt tanú meghallgatása után, június 9-én. Pallag László arról adott tájékoztatást, hogy az akkor még meg nem nevesített, saját magát a Bács megyei olajmaffia egykori tagjának valló tanú előző napi meghallgatásakor politikusokat, vámosokat, rendőröket hozott összefüggésbe az olajügyekkel.

Az érintettek - Pintér Sándor volt országos rendőrfőkapitány, jelenlegi belügyminiszter, Szabó Iván egykori pénzügyminiszter, Lezsák Sándor jelenlegi és Zsíros Géza egykori országgyűlési képviselő - nevük nyilvánosságra hozatalát követően visszautasították a bizottsági elnök által tolmácsolt vádakat, és jogi útra terelték az ügyet.

Nógrádi Zsolt - akit később az olajbizottság koronatanújának neveztek - Pallag szerint azt állította, hogy 1992 és 1996 között az akkori országos rendőrfőkapitány - Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter - tudott arról, hogy mi folyik az olaj kapcsán Bács-Kiskun megyében. Ugyancsak elhangzott: 1994 elején 750 millió forintot adtak át az MSZP pénztárnokának.

A meghallgatott személy a kétes eredetű olaj vásárlói között említette a Volánt, a BKV-t, a Malévot, a Mahartot, a Hungarocamiont és a honvédséget is.

Pallag Lászlót sajtótájékoztatóját követően többen arra kérték, hogy az állításait alátámasztó bizonyítékokat minél előbb bocsássa a Legfőbb Ügyészség, illetve a bizottság tagjainak rendelkezésére, a képviselő azonban a többszöri felszólítás és ígéret ellenére sokáig nem adta elő a birtokában lévő dokumentumokat.
Áder János, az Országgyűlés elnöke kétszer is felszólította Pallag Lászlót: haladéktalanul adja át azokat a bizonyítékait az ügyészségnek, amelyek alátámasztják azt az állítását, hogy a parlamenti képviselők 10-20 százaléka érintett az olajügyekben.

A bizottság július 17-i rendkívüli ülésén nyilvánosságra hozta Nógrádi Zsolt korábbi vallomását.
Nógrádi Zsolt később, egy tévéinterjújában egy 18 ezer oldalas aktára hivatkozva az MDF-et, az SZDSZ-t, és az MSZP-t, valamint újabb politikusokat hozott összefüggésbe az olajügyekkel, és támogatójaként titkosszolgálati személyeket nevezett meg.
Az érintettek - csakúgy mint korábban - tagadták az elhangzottakat, többen a bírósághoz fordultak, hogy bebizonyítsák az állítások valótlanságát.

A tanú olajos körökből szerzett információi szerint a Fideszhez, az FKGP-hez és a MIÉP-hez tartozó politikusok, vállalkozók nem voltak érdekeltek az olajügyletben, mivel politikailag "nem voltak porondon".

Pál László és Dunai Imre, a Horn-kormány ipari miniszterei az olajbizottság július 31-i ülésén elmondták: tudtak arról, hogy léteznek illegális olajügyletek az országban, de a jogszabályok folyamatos szigorításával megpróbálták ezt visszaszorítani.

Boross Péter egykori belügyminiszter a testület előtt emlékeztetett arra, hogy az ipari és a pénzügyi tárca, a vámhatóság és az országos rendőrfőkapitány is többször kérte a kilencvenes évek elején, hogy egyenlítsék ki a két olajfajta árát, de a kormány nem változtatta meg álláspontját. Boross Péter úgy emlékezett: 10 milliárd forint körüli összegről kapott jelentést akkoriban, amelyet évente "elmismásoltak az olajjal". Mint mondta, ezt kellett összevetni azzal az összeggel, amely az embereket terhelte volna a HTO árának emelése miatt.

A bizottság előtt szintén megjelenő Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszter, jelenleg független képviselő elmondta: politikailag életveszélyes lett volna a kilencvenes évek elején a kétfajta olaj árát kiegyenlíteni. A honatya azzal magyarázta a kormány akkori álláspontját, hogy a taxisblokád miatt kialakult hangulaton túl szociális okokból sem lehetett ezt a lépést megtenni, ugyanis a magyar háztartások és intézmények sokaságát állították át a háztartási tüzelőolajas fűtésre.

Latorcai János, az Antall-kormány volt ipari és kereskedelmi minisztere az ország szociálpolitikai helyzetével indokolta, hogy annak idején nem egyenlítették ki a kétféle olajár különbségét Magyarországon.

Pallag László és képviselőtársa, Pancza István időközben feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen az olajbizottságon meghallgatott tanú vallomását rögzítő jegyzőkönyvre hivatkozva, az ügyészség azonban jogerősen megszüntette az eljárást, így gyakorlatilag tisztázta a bizottsági jegyzőkönyvben szereplő politikusokat.

Polt Péter legfőbb ügyész a parlament olajügyekkel foglalkozó, augusztus 23-i rendkívüli ülésén jelentette be, hogy az illetékes nyomozóhivatal bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást Lezsák Sándorral, Szabó Ivánnal, Pintér Sándorral, valamint az MSZP meg nem nevezett pénztárnokával kapcsolatba hozott cselekmények tárgyában. "Az említett személyek nem hozhatók összefüggésbe bűncselekmény elkövetésével" - fogalmazott.

A Pest Megyei Főügyészség ugyanakkor hamis vád gyanúja miatt szeptember 22-én nyomozást rendelt el Nógrádi Zsolt ellen, akinél korábban többször is házkutatást tartottak, és lefoglalták az útlevelét is.

Tóth Károly szocialista képviselő nemrégiben összefüggésbe hozta az olajügyekkel Homoki János, honvédelmi politikai államtitkár nevét, amikor az olajbizottság szeptember 18-i ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kisgazda politikus egy olyan cég érdekében interpellált a parlamentben, amit a Fidesz negatív példaként hozott fel. A képviselő ezzel annak a dokumentumnak a tartalmára célzott, amelyet a Belügyminisztérium bocsátott az olajbizottság rendelkezésére, és amely szerint jelenlegi kormánypárti politikusok érintettsége is felvetődik az olajügyekkel kapcsolatban.
A honvédelmi államtitkár úgy vélte, jogos volt a Csikós József érdekében 1997-ben elmondott interpellációja, mivel a férfit súlyos betegen indokolatlanul tartották fogva. A kisgazda politikus elmondta: az interpellációra azért került sor, mert megkeresték őt a férfi orvosi leleteivel.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2000. június 9.)