Az ellenzék feleslegesnek tartja a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot<br/>

A bűnüldöző szervek jobb együttműködésének igényével és a hatékonyabb információátadás szükségességével indokolta az új hivatal megalapítását Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létrehozásáról szóló javaslat általános vitájának kezdetén.

Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter azt mondta: jelenleg tíz különböző szervezet feladat- és hatáskörébe tartozik a szervezett bűnözés elleni küzdelem, és nincs olyan adatbank, amely ezek hatékony együttműködését szolgálná. Hozzátette: nem új nyomozóhivatalról van szó, a központ kizárólag értékeli, feldolgozza, illetve továbbadja a beérkező információkat.

A miniszter szerint az ügyészséget azért nem kötelezi a törvényjavaslat adatszolgáltatásra, mivel az független a kormánytól. Lehetőség nyílik viszont arra, hogy ez a testület is kérjen, illetve szolgáltasson adatokat a központnak.

A működését 2001. január 1-jén megkezdő központ a kormány felügyelete alá tartozik, amely a belügyminiszteren keresztül gyakorolja jogosítványát.
A költségekről szólva Demeter elmondta: a szervezet éves bérköltsége 98 millió forint, az egyszeri számítógép-beruházás kétszer 220 millió forint, az egyéb dologi kiadás pedig 175 millió forintba kerül.
A miniszter kitért arra is, hogy a javaslat készítésekor kikérték az adatvédelmi biztos véleményét, amelynek jelentős részét beépítették az előterjesztésbe.

A bizottsági vélemények ismertetése során az ellenzék azt a kritikát fogalmazta meg, hogy az új központ felállítása felesleges, inkább a bűnüldöző szervek jobb együttműködésére kellene törekedni.

Aggodalmakat fogalmaztak meg az adatvédelmi garanciákkal kapcsolatban is. Erre reagálva Juharos Róbert (Fidesz), az önkormányzati bizottság előadója úgy fogalmazott: a törvénytisztelő joga, biztonsága fontosabb a bűnözők adatvédelmi jogainál.
Hack Péter (SZDSZ) kisebbségi előadó ezzel szemben úgy vélte: az adatvédelmi garanciák számonkérésénél nem a bűnözők, hanem azon polgárok jogait védik, akik esetleg tévedésből vagy figyelmetlenségből kerülnek a bűnüldöző szervek látókörébe.

A vezérszónoki felszólalások során Kovács Zoltán (Fidesz) azon a véleményen volt, hogy a központ felállítása a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb és összefogottabb küzdelmet teszi lehetővé. Hozzátette: az információgyűjtés kiemelten fontos ezen a területen, mivel nagyon sok adat szükséges ahhoz, hogy valakire egyértelműen rá lehessen bizonyítani a bűncselekmény elkövetését. A képviselő tagadta azokat az ellenzéki véleményeket, hogy a javaslat elfogadásához kétharmados törvényre lenne szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző kormány is egyszerű többséggel módosította az átvilágítási törvényt, amelynek során információszolgáltatásra kötelezte a Belügyminisztériumot és a nemzetbiztonsági szolgálatokat.

(MTI)

Korábban:

(2000. szeptember 7.)