A kormány a "rendzavarást" is börtönnel büntetné<br/>

Új törvényi tényállás, a "rendzavarás" szerepel a kormány büntetőtörvényt módosító javaslatában. Az Igazságügyi Minisztérium képviselője szerint a jövőben a "rémhírterjesztés" kategóriája is egyértelműbbé válna.

Elsősorban a sporthuliganizmus visszaszorítására, a nyilvános rendezvények biztonságosabbá tételére irányul a rendzavarás nevű új törvényi tényállás bevezetése a büntető törvénykönyvbe - derült ki Hende Csaba igazságügyi minisztériumi államtitkár expozéjából a Btk. módosításának tárgyalásakor pénteken a parlamentben.

Az elképzelés szerint a nyilvános rendezvényeken elkövetett rendbontást két évig, a csoportosan vagy felfegyverkezve elkövetett rendbontást pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék.

Elmondta: rendbontás bűncselekménye miatt azt lehet majd felelősségre vonni, aki nyilvános rendezvényen tartózkodik és a rendezvény rendezőjének a rend fenntartására tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít.

A tájékoztatás szerint a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényekkel kapcsolatos szabályozást lényegében kiterjesztik más nyilvános rendezvényekre, például könnyűzenei, kulturális és sporteseményekre is.

Hende Csaba szólt arról is, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán újraszabályozzák a rémhírterjesztés törvényi tényállását.

Jelezte, hogy az új szabályozás az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezésnél pontosabb és a jogalkalmazók számára egyértelműbb útmutatást ad.

Az előterjesztés szerint a jövőben az követne el rémhírterjesztést, aki nagy nyilvánosság előtt és közveszély színhelyén állít olyan valótlan tényt, illetve való tényt oly módon elferdítve, ami alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb csoportjában zavart vagy nyugtalanságot keltsen.

Hende Csaba jelezte: a háború idején való elkövetés tényállási elemét mellőzik, mert elegendőnek tartják az ilyen cselekménynek a rendkívüli állapotra, illetve a szükségállapotra vonatkozó különleges jogszabályokban, a "háborús jogrendben" való szabályozását.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a módosításokkal a köznyugalomnak, illetve az ország közrendjének javítását kívánja elérni a büntetőjog eszközeivel.

Kitért arra is, hogy a hivatalos személy fogalomkörébe vonnák a közjegyzőhelyettest és az önálló bírósági végrehajtó-helyettest is.

(MTI)