Tudtak a holland gazdákról az agrártárcánál<br/>

Az agrártárca vezetésének, mint a holland gazdák betelepítéséről szóló, 1,2 millió forintba kerülő programtervet készíttető közhasznú társaság tulajdonosának, tudnia kellett, hogy készült ilyen tanulmány - derül ki a Népszava birtokába került dokumentumokból. A földművelésügyi minisztérium közleménye ezt határozottan cáfolja és a tanulmány elkészítésére megbízást adó közhasznú társaság korábban elbocsátott vezetését teszi felelőssé a botrányért.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetésének tudtával készült az a tanulmány, amely a nyugat-európai, köztük holland gazdálkodók Magyarországra telepítésének menetrendjét vázolja fel. Legalábbis ez derül ki a Népszava birtokában lévő vállalkozási szerződésből, amelyet az agrártárca 100 százalékos tulajdonában lévő Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési (AVT) Kht. ügyvezető igazgatója és az Agrár-Európa Nemzetközi Mezőgazdasági Tanácsadó Iroda (AETI) Bt. ügyvezetője kötött idén április 17-én.

A dokumentum melléklete szerint "az Agrárinnovációs Kht. 2000. évi munkatervében elhatározta, hogy programot dolgoz ki a Hollandiából (és más nyugat-európai országból) Magyarországra jönni szándékozó mezőgazdasági vállalkozók betelepülésének szervezetté tételére. Ebben a határozatban kifejeződik az FVM azon politikai döntése, hogy az ilyen, Nyugat-Európából (elsősorban az EU tagállamai részéről) megnyilvánuló törekvéseket támogatja, illetve aktív közreműködésével elősegíti a magyar nemzeti érdekek lehető legteljesebb érvényesülését".

A költségvetési bizottság előtt szeptember 20-án Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a program létezését firtató kérdésre csak annyit mondott, hogy hollandiai útja során felmerült egy holland mintagazdaság létesítése. Hat nappal később pedig az Országgyűlés ülésén, az azonnali kérdések és válaszok órájában Lentner Csaba (MIÉP) és Medgyasszay László (MDF) képviselőknek a holland gazdák betelepítésével kapcsolatos felvetéseit - a Magyar Távirati Iroda szerint - Torgyán zagyvaságnak, rágalomnak nevezte. A miniszter szerint sem holland, sem viking betelepedőkkel nem számolnak, s erre vonatkozó megbízást sem adtak senkinek. Az agrártárca vezetője cáfolta azt is, hogy holland partnerével folytatott tárgyalásán szóba került volna ilyen téma, így értelemszerűen megállapodás sem született a kérdésben.

Az ügyben pénteken közleményt adott ki az FVM sajtóosztálya is. Ebben nyomatékosan leszögezik, hogy a tárca megbízásából vagy kezdeményezésére semmiféle program nem készült holland vagy bármilyen más külföldi gazdálkodók magyarországi betelepítésére.

A közlemény szerint az erről szóló "tanulmányt egy önálló jogi személyiséggel rendelkező társaság korábbi vezetése rendelte meg, ahhoz tehát a minisztériumnak semmi köze nincs. Ezt a vezetést egyéb, szakszerűtlen intézkedései miatt még a tanulmány elkészülte előtt a minisztérium, mint a kht. tulajdonosa, felmentette. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a gazdasági társaságok tulajdonosai nem irányítják az e minőségben önálló jogi személyiséggel működő cégek tevékenységét, mert ez a hatályos jogi rendelkezések szerint túlterjeszkedne a tulajdonosi jogok gyakorlása terén."

A lap birtokában lévő dokumentumokból azonban egészen más olvasható ki. Szabadi Béla, az FVM politikai államtitkára április 5-i 5/2000-es számú alapítói határozatában ugyanis azt írja: "az Agrárinnovációs Kht. igazgatója köteles a programok hatékonyságát folyamatosan vizsgálni és erről negyedévente a tulajdonost tájékoztatni". A tájékoztatóra bőven volt ideje a ATV vezetésének, hiszen a hollandok betelepítéséről szóló tanulmánynak, az Agrár-Európával kötött szerződés szerint, 2000. május 19-re kellett elkészülnie, a kht. ügyvezető igazgatójának megbízatását pedig csak június 30-án kelt, 17/2000. számú határozatában vonta vissza Szabadi Béla. Az 1,2 millió plusz áfáért megrendelt tanulmány megvalósításához készült rövid távú cselekvési tervből pedig kiderül: a dolgozatról valamikor június folyamán kellett döntenie az agrártárca vezetésének, illetve a Független Kisgazdapárt elnökségének. A betelepítéssel kapcsolatos kormányzati egyeztetést pedig a tervek szerint idén augusztus 28. és október 23. között kellene lefolytatni, hogy ezt követően az agrártárca részéről megtörténhessen a kapcsolatfelvétel a holland féllel és még az idén elkezdődhessen a letelepítési tanácsadás a betelepülni kívánó gazdálkodók számára.

A menetrendet megerősíteni látszik a holland nagykövetség munkatársának korábbi nyilatkozata is. Dzsingisz Gábor mezőgazdasági attasé ugyanis a HVG szeptember 23-i számában azt mondta: "Laurens Jan Brinkhorst holland mezőgazdasági miniszter augusztus 21-i magyarországi látogatásán abban állapodott meg Torgyán Józseffel, hogy kísérletképpen kidolgozzák holland termelők Magyarországra telepítésének feltételeit." Az FVM közleménye a holland féllel való tárgyalásokkal kapcsolatban úgy fogalmaz: a tanulmány létezése és tartalma a minisztérium és munkatársai előtt nem volt ismert, így az eleve nem lehetett Torgyán József és Laurens Jan Brinkhorst tárgyalásainak tárgya. Az FVM sajtóosztálya szerint a megbeszélésen a holland miniszter kérésére esett szó arról, hogy Magyarországon magyar földtulajdonnal néhány kísérleti, bemutató sertéstelepet hoznának létre. E célból legfeljebb 5-10 holland szakember érkezne Magyarországra, akik nem telepesként, hanem a kísérleti gazdaságok termelésirányítóiként dolgoznának. A megállapodás kizárólag a kísérleti program lehetőségeinek feltárására vonatkozott, így nyilvánvaló, hogy a kht. tanulmánya e megállapodással semmiféle összefüggésben nem állhat. Mindezt a holland nagykövetség mezőgazdasági attaséja is megerősítette - írja az agrártárca közleménye.

Kisebbfajta hazaárulásnak minősítették a holland parasztok tervezett magyarországi betelepítését és az ügyben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgették a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Magyar Parasztszövetség képviselői. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke úgy vélte, ha a tervezet megvalósulna, úgy számos magyar gazda válna nincstelenné. Ennek alátámasztására idézte a tanulmány egy bekezdését, miszerint: "a magyar gazdálkodók többsége minimális beruházási lehetőségei miatt nem lesz képes felvenni a versenyt a betelepülőkkel. A külföldiek tőkéje ugyan nemzetközi összehasonlításban csekély, mégis elegendő ahhoz, hogy megvásárolják a legkorszerűbb technológiákat, optimális mértékben biztosítsák a termelési folyamatokhoz szükséges inputokat. A magyar termelők jó része eladósodása, alacsony jövedelme miatt a fejlesztésekben még biztos nem lesz képes felvenni velük a versenyt".

Az esetleg Magyarországra érkező holland telepesek ellen most azok emelik fel leginkább hangjukat, akik néhány éve a nemzetközi tőke kezére szerették volna juttatni az egész országot - hangoztatta Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Arról nem beszél senki, hogy egy esetleges betelepítés nyomán a magyar gazdák és így az ágazat is ingyen jutna ismeretekhez, tőkéhez és piaci kapcsolatokhoz - jegyezte meg Jakab István, aki szerint az üggyel kapcsolatban Magyarországon még az idegengyűlölet látszatát is el kell kerülni.

Mihálovits András

(Népszava)

Korábban:

(2000.09.21.)