Az érvényben lévő felsőoktatási törvény szerint az egyetemek és főiskolák első alapképzéses szakjain tanuló hallgatók ingyen juthatnak diplomájukhoz. (A jogszabály életbelépését követően törölték el két évvel ezelőtt a tandíjat is). A gyakorlatban azonban az 1998-ban módosított törvény - egy ugyancsak hatályban lévő jogszabály miatt - betarthatatlan. A kormányrendelet ugyanis kimondja: a diplomához - többnyire C típusú, középfokú - állami nyelvvizsga szükséges, melynek megszerzése minimum tízezer forintba kerül.
A legnagyobb vizsgáztatóként ismert Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központban 9500 forintot kérnek a középfokú C vizsgára jelentkezésért, a hasonló típusú, felsőfokúért pedig 12 700 forintot kell fizetni a kandidálóknak. (A diákok általában többszöri próbálkozás után szereznek csak nyelvvizsgát, így a költségek a bizonyítvány megszerzéséig az eredeti ár sokszorosára növekedhetnek).
Az egyetemi és főiskolai nyelvi képzés színvonala az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett. A felsőoktatási normatíván belül eddig nem volt elkülönített keret idegennyelv-oktatásra.
Helyenként megszűnt az ingyenes nyelvi képzés, a csoportlétszámok megnőttek, a heti óraszámok visszaestek. A megmaradt nyelvi intézetek, illetve nyelvi lektorátusok fennmaradása bizonytalanná vált. A diákok ezért sokszor arra kényszerültek, hogy drága magántanfolyamokra járjanak.
Az oktatási jogok miniszteri biztosához az elmúlt időszakban több megkeresés érkezett ilyen ügyekben. Aáry Tamás Lajos a bejelentések nyomán feljegyzést készített a miniszternek, amelyben javasolta a jogszabályi ellentmondás feloldását. Ennek nyomán született meg a mostani döntés, mely szerint jövőre a középfokú nyelvvizsga árának megfelelő összegű normatívát megkapják a felsőoktatási intézmények. Így lehetővé válik, hogy a hallgatók ingyen juthassanak a diplomához szükséges nyelvvizsgájukhoz.
A tárca számításai szerint az új normatíva bevezetésének forrásigénye 2-300 millió forint. Ebből az összegből az intézmények saját vizsgaközpontokat hozhatnak létre, illetve a hallgatók más helyen való vizsgáztatásának költségeit finanszírozhatják meg. A támogatást a tervek szerint az egyetemek és főiskolák saját vizsgáztatóhelyei és a külső vizsgaközpontok egyaránt igényelhetik.
Várhatóan a Budapesti Műszaki Főiskola, a gödöllői Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Kecskeméti Főiskola számíthat második körben a világbanki program keretében támogatásra - jelentette ki a rektori konferencia tegnapi ülésén az oktatási miniszter. Pokorni Zoltán jelezte: amennyiben a fejlesztések nem takarnak tényleges szakmai együttműködést, leállítja a beruházásokat. A miniszter - utalva a kormányzati szándékra - megjegyezte: nagyobb mértékben kívánják a főiskolai hallgatók számát növelni.
(Népszava)
Ajánló:
Korábban:
(2000. szeptember 20.)