Új építkezési magánadó: divatba jött a szomszédjogi ár<br/>

Új jelenségre figyeltek fel Magyarországon a közigazgatási szakemberek: kialakulóban az építkezések úgynevezett szomszédjogi ára. Ez azt jelenti, hogy egyesek 100-200 ezer forintot is elkérnek az építkezni szándékozótól, ennek fejében nem fellebbezik meg az építési engedélyt. Az ellenkező esetben megindított eljárás 1,5-2 évig is elhúzódhat, ellehetetlenítve az építkezőt. A fővárosi agglomeráció egyes részein az építtetők beszámítják ezt a költséget.

Új fogalommal ismerkedtek meg a települések építésügyi hatóságai: a szomszédjogi árral számoltak be a lapnak közigazgatási szakértők. A kifejezés azt az egyre inkább terjedő gyakorlatot takarja, hogy építkezés esetén a telekszomszéd pénzt kér azért, hogy ne fellebbezzen akár mondvacsinált indokokkal az építeni szándékozó építési engedélye ellen. A "tarifa" szakértők szerint 100-200 ezer forint, ennyiért elkerülhető az akár 1,5-2 évig tartó esetleges peres eljárás. A jelenség főleg a mostani és volt üdülőkörzeteket érinti, ahol éles határvonal húzható az "őslakosok", valamint a városokból kitelepülő, tehetősebb beköltözők között.

Hekman Tibor, Leányfalu jegyzője a lapnak elmondta, hogy a szomszédjogi ár kifizetése olyan gyakorivá vált, hogy az építkezők ma már beleszámolják a költségekbe. A "tarifa" a környéken legtöbbször 100 és 200 ezer forint között mozog. Az önkormányzatnak hovatovább már be kell vonni a szomszédokat az engedélyeztetési eljárásba. Az önkormányzat nem tehet a jelenség ellen semmit, a jegyző szerint ideje lenne megreformálni az erről szóló szabályokat.

Budaörsön is küzdenek a problémával. Mint Dudás Péter, a település jegyzője elmondta, egyes fellebbezések megalapozatlanságából már következtetni lehet arra, hogy zsarolás állhat a háttérben. Ám a másodfokú hatóság a mondvacsinált okok miatt hiába utasítja el a fellebbezést, a panaszos évekig tartó bírósági útra terelheti az ügyet. Egy másik település jegyzője arról számolt be, hogy sok esetben azok a korábban építkezők tehetnek a jelenség kialakulásáról, akik eleve pénzzel a mellényzsebükben látogatták meg a szomszédokat, hogy előre elvegyék a kedvüket az akadékoskodástól. A budaörsi hegyekben fix ára van például a panorámának: előfordult, hogy a kilátás eltakarásáért félmillió forintot fizettek.

Közigazgatási szakértők szerint a jelenség egyre gyakoribb, bár bizonyítani szinte lehetetlen. A fellebbező a jogszabályoknak megfelelően jár el, ugyanis a jelenlegi eljárásjogi rendszer nagylelkű a hatósági döntéseket megfellebbező lakossággal, amit sokan a maguk önös érdekei szerint ki tudnak használni. Az építtető egyet tehet: a fellebbezés elutasítása után azonnali végrehajtást kér, ám ezt a másodfokú hatóságként működő közigazgatási hivatalok korábban nem szívesen alkalmazták, mert ezzel prejudikálták volna a következő szinten eljáró bíróság döntését.

Strasszer Tibor ügyvéd szerint sokszor a szomszéd jogosan kifogásolja az építkezést. Azt nem tartja elítélhetőnek, ha ilyenkor megindul egy alkufolyamat arról, hogy mekkora ellentételezés jár a sérelemért. A szomszéd jogosultsága eldönteni, emel-e hivatalos úton kifogást vagy visszavonja a beadott fellebbezést egy esetleges megegyezés után.

A készülő eljárásjogi reform keretében szakmai fórumon már felvetődött a probléma. Szakemberek szerint lehetséges megoldás lenne, ha a jogerős másodfokú határozatok rögtön végrehajthatóvá válnának, így az ezt követő esetleges bírósági per halasztó hatálya megszűnne, megkezdődhetne az építkezés. Többen úgy tartják, korai még lebontani a kialakult eljárásrendet.

A közigazgatási szakértő felvázolta az alapesetet: egy agglomerációs településen fiatal pár építkezni szeretett volna, ám az önkormányzat által kiadott építési engedély kézhez vétele után megjelent a szomszéd, és közölte: 300 ezer forintot kér, cserébe nem fellebbezi meg az engedélyt. Mivel a fiatalok nem fizettek, a szomszéd fellebbezett a másodfokú hatóságként eljáró helyi közigazgatási hivatalnál. A hivatal ugyan a mondvacsinált indokok miatt elutasította a fellebbezést, ám a szomszéd az elutasítást követően a bírósághoz fordult. A közigazgatási per több mint egy évig húzódhat, addig az építkezés áll, a pénz pedig fogy.

Tenczer Gábor

(Népszava)