Nincs fedezet a módosításra a jövő évi költségvetésben

Elhalasztották a nyugdíj-megállapítás átalakítására jövőre beindítani tervezett folyamatot. Egyelőre nem tudni, miért vették le a napirendről az átalakítások megkezdését, amelyek igazságosabbá tehetnék a nyugdíj-megállapítás gyakorlatát. Egy biztos, a jövő évi költségvetés tervezetében nem szerepelnek a módosítás fedezetére használható összegek.

Mégsem válik igazságosabbá a társadalombiztosítási nyugdíj-megállapítás 2001. január elsejétől, mivel elmaradnak azok a törvénymódosítások, amelyek csökkentették volna a rendszer egyenetlenségeit. Mint arról néhány hónapja beszámoltunk, ez év folyamán kész tervek születtek a társadalombiztosítási nyugdíj-megállapítás sarokpontjainak fokozatos megváltoztatására.

A nyugdíjrendszer átláthatóságának megteremtéséhez, és főleg kiszámíthatóvá, igazságosabbá tételéhez három területen kellene áttörést elérni. Először is meg kéne szüntetni a nyugdíj-megállapításban a degresszív számítási módszert. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak számításának alapját képező kereseteket azok nagyságától függően egyre kisebb mértékben számítják bele a nyugdíj alapját képező összegbe. A nyolc sávra osztott skála határa idén ötvenötezer forint. Ez érték alatt teljes mértékben beszámítják a korábbi évek keresetét a nyugdíj alapját képező összegbe. Az 55 és 60 ezer forint közötti részt - ha valakinek 55 ezer forintnál magasabb volt a keresete - már csak 90 százalékban veszik figyelembe, és így tovább. Minél magasabb a nyugdíjazás előtti kereset sávonként emelkedve, annál nagyobb az "elveszett pénz". A nyolcadik sáv után, 140 ezer forintos kereset fölött a nyugdíjba vonuló 23 ezer forintot veszít nyugdíjalapjából. E gyakorlatot az eredeti, 2009-es dátum helyett jövő évi kezdéssel 2005-re tervezték fokozatosan megszüntetni, de úgy tűnik, minden marad a régiben.

Egyenetlen az a számítási módszer is, ami a szolgálati idő növekedésével a keresetek egyre nagyobb részét számítja be a nyugdíj alapjába. Jelenleg, ha valakinek a nyugdíjkorhatár elérésekor 20 év szolgálati ideje van, akkor keresetének 53 százalékát veszik figyelembe nyugdíjalapjában. Egy-egy tovább dolgozott évvel keresetének plusz 2 százalékát kérheti később nyugdíjként. Ha valaki úgy érzi, érdemes többet dolgozni a magasabb nyugdíjért: megteheti, azonban 26-36 év közötti szolgálati idő esetén évente már csak 1-1 százalékkal növelik a keresetből számított nyugdíjarányt, 37 év szolgálati idő fölött pedig évenként 1,5 százalék többlethez juthatunk. Ezeket az értékeket is egységesíteni tervezték: a Népszava információi szaz új, általános kulcs 2 százalék körüli érték lett volna. Más értesülés szerint az egész átalakítási terv egyik legnagyobb buktatója az a pénzügyminisztériumi javaslat volt, amely a húsz év szolgálati idő után járó 53 százalékos beszámítható keresetmértéket 40 százalékra csökkentette volna.

Tervek készültek arra is, miként lehetne megoldani, hogy a nyugdíjszámításnál figyelembe vett keresetekkel már a nyugdíjba vonulás évének értékszintjére emelve számoljanak, ne pedig csak a nyugdíjazás előtt két évvel érvényes jövedelemmértékhez emeljék azt. Jelenleg ugyanis egy 2000-ben nyugdíjba vonuló ember átlagkereseteit 1988-tól 1996-ig az 1998-as év keresetszintjéhez igazítják. Ez a gyakorlat indokolatlanul változtatja meg a nyugdíjba beszámítható keresetek arányait, s jobban sújtja az alacsonyabb keresetűeket. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság korábbi számításai szerint ezen gyakorlat átalakítása 2001-ben 7 százalék körüli, az ezt követő évben 6, majd 4-5 százalékos nyugdíjszínvonal-növekedést eredményezne az új megállapításoknál. Önmagában ez a változtatás jövőre mintegy 2,7 milliárd forinttal, az azt követő években pedig 2,5, majd 1,8 milliárd forinttal növelné a nyugdíjkiadásokat.

Az indokolt és kétségkívül már most időszerű változtatások halasztásának okairól nem sokat tudni. Kétségtelen, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében nem szerepelnek a módosítás fedezetére használható ö

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. szeptember 20.)