A Székely-ügy a jéghegy csúcsa a többség véleménye szerint<br/>

A telefonos háztartásokban élők 79 százaléka hallott arról, hogy egy vesztegetési, zsarolási ügyben tetten érték Székely Zoltán volt kisgazda-képviselőt. Az eset ismerői e tetten érésről tudók kétharmada teljesen vagy nagyobb részben egyetért azzal a véleménnyel, hogy a honatyán kívül még számos olyan országgyűlési képviselő van, aki saját maga vagy a pártja gazdagodására kamatoztatja a befolyását - derül ki a TeleDirect által készített telefonos gyorsfelméréséből.

A közvélemény eddig is hajlamos volt korruptnak tekinteni a politikai elitet, Székely Zoltán amerikai krimikbe illő lebukása pedig nyilvánvalóan nem javította a politikusi szakma presztízsét. Az esetről egyébként a telefonos háztartásokban élők 79 százaléka hallott a kérdezés időpontjáig (2000. október 17-éig). Az országszerte véletlenszerűen felhívott, 18 évnél idősebb polgárok 69 százaléka arról is értesült, hogy a kisgazdapárt példás gyorsasággal kizárta soraiból a tetten ért képviselőt.

Mint szinte minden politikai kérdés esetén, most is a magasan iskolázottak, városokban élők, a középkorúak és férfiak bizonyultak a legtájékozottabbaknak. Emellett az is figyelemre méltó, hogy az ellenzéki pártok támogatói lényegesen tájékozottabbaknak bizonyultak, mint a kormánypártok hívei, akik viszont sokkal tájékozottabbak, mint azok, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, hogy inkább az ellenzéki vagy inkább a kormánypártokat támogatnák-e egy most vasárnapi parlamenti választáson.

Az is fontos kérdés, hogy a példátlan tetten érési eset tovább csökkentette-e az amúgy is alacsony közbizalmat a politikusok iránt. Adataink azt sugallják, hogy igen. Az esetről tudók 38 százaléka teljesen, további 29 százalékuk pedig nagyobb részben egyetért azzal a vélekedéssel, hogy Székely Zoltán csak a jéghegy csúcsa, és rajta kívül még számos korrupt képviselő ül a parlamentben. - kérdés megítélésében egységesnek bizonyultak az ellenzék, illetve a kormány hívei. Csak egyetlen számottevő különbséget találtunk a címlapábrán látható válaszmegoszlásokban. A szakmunkások és az érettségizettek még az átlagosnál is hajlamosabbak az összes képviselőre általánosítani Székely Zoltán kirívó esetét.

A Marketing Centrum Internetes szavazóoldalán a www.e-voks.hu címen is található egy hasonló kérdés. Az eddigi szavazások szerint mindössze az Internetezők 1 százaléka véli azt, hogy a Székely ügy egyedi eset, miközben 76 százalékuk szerint a képviselők fele vagy még ennél is nagyobb hányada korrupt.

A közbizalom megingásáról tanúskodik az is, hogy a tetten érési ügyről tudók 67 százaléka szerint a kormány és a bűnüldöző szervek sokszor szemet hunynak a korrupciós ügyek fölött, és mindössze 14 százalékuk vélekedik úgy, hogy mindent megtesznek a közpénzek elfolyásának megakadályozásáért (a hiányzó 19 százalék nem tudott vagy nem akart állást foglalni ebben a kérdésben). A kérdés megítélése pártállás függő. Az ellenzéki pártok híveinek 76 százaléka véli úgy, hogy a kormány és a bűnüldöző szervek hajlamosak szemet hunyni a korrupció fölött, ám a kormánypártok támogatóinak 57 százaléka is hajlik erre a véleményre. A pártálláson túl az életkor is befolyásolta a válaszmegoszlást, A 45 évnél fiatalabbak 70 százalékával szemben a 60 évnél idősebbek 55 százaléka választotta a kormányra és a bűnüldöző szervekre árnyékot vető válaszlehetőséget.

Ugyanakkor csak a hívottak kisebbik hányada feltételezi azt, hogy a bűnüldöző szervek elfogultan kezelik a különböző pártállású politikusok visszaéléseit, korrupció gyanús ügyeit. Igaz, csak harminc százalékuk szerint teljesen pártatlanok a bűnüldözők, míg 3 százalékuk szerint szigorúbban lépnek fel a kormánypárti politikusokkal szemben, 23 százalékuk szerint pedig az ellenzéki politikusokkal szemben. A bizalom megrendülését itt elsősorban az jelzi, hogy a megkérdezett válaszadók 44 százaléka nem kívánt állást foglalni ebben a lényeges kérdésben.

Természetesen ennek a kérdésnek a megítélése is pártállás függő. Az ellenzék híveinek 38 százaléka hajlamos azt feltételezni, hogy a bűnüldözők elfogultak az ellenzéki politikusokkal szemben, míg a kormánypártiak körében 6 százalék azok aránya, akik a kormánypártiakkal szemben éreznek elfogultságot. A legjobban azonban bizonytalan pártkötődésűek lógnak ki a sorból. Körükben 54 százalék azok aránya, akik kitérő választ adtak a kérdésre.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. október 18.)